Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
kezet kimagasló színvonalra fejlődött. Kiépítette viszonossági szerződéseinek hálózatát minden jelentősebb országgal, azokkal, amelyek ismerték a külföldi szerző jogainak védelmét. Lefektette biztos alap jait a nyilvános előadással kapcsolatos szerzői jogvédelemneK. A Szövetkezet rendkívüli nemzetközi tekintélynek örvendett. Minden nemzetközi kérdésben kikérték itthon és külföldön véleményét. Jelentős szerepe volt a „Confédération” megalapításában. Annak vezetőségében mindig előkelő helyet foglalt el. A Szövetkezetnek nyugdíjalapja volt, amely gondoskodott a 60 éven felüli zeneszerzők és szövegírók nyugdíjáról. Ugyanez az alap özvegyi nyugdíjat és árvajáradékot is folyósított. A Szövetkezet 1953. január 4-én tartott közgyűlésén kimondotta felszámolását. A volt tagok nyugdíjügyeit most a Zenei Alap incézi. A Szövetkezet jogdíjbeszedő tevékenységét a Szerzői Jogvédő Hivatal vette át. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete kizárólag a színpadi szerzők között egyfelől, a színházak között másfelől fennálló jogviszonyt iparkodott olyképpen szabályozni, hogy a prózai és zenei színpadi művek szerzőinek jogait kellően megvédje. Az Egyesület működése a Magyar Népköztársaság Irodalni Alapja létesítésével célját vesztette és meg is szűnt. Fennállásának tartama alatt kollektív szerződéseket is létesített a budapesti színházakkal és a Rádióval. A Szerzők Mechanikai Jogait Védő R. T. (Semert) feladata abban állott, hogy ,a hazai gramofonlemez-gyárosoknak engedélyt adott belföldi és külföldi zeneszerzők műveinek gramofonlemezre történő felvételére és a lemezek forgalomba helyezésére. Ezért a vállalat a lemezgyárosoktól a gramofonlemez bolti árának bizonyos százalékát szedte be szerzői jogdíj címén. Ez a vállalat szerződéses viszonyban állott a Párizsban székelő BIEM-mel (Bureau international musico-mécanique), amely összefogja a világ legfőbb' államában a hasonló tevékenységét kifejtő vállalatokat. A BIEM kapcsolat tette lehetővé, hogy a BIEM-mel összeköttetésben álló összes országok zeneszerzői nevében itt adhatott a Semert minden hanglemezgyártónak engedélyt. 1951-ben a Szerzők Mechanikai Jogait Védő R. T. megszűnt. Feladatát — a Népművelési Minisztérium utasítására — 1952. év végéig a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete teljesítette. 1953. január 1. óta ezt a tevékenységet is a Szerzői Jogvédő Hivatal látja el. Ezek a tömörülések kettős előnyt biztosítottak a szerzőknek: Felkutatták azokat a helyeket, ahol a szerzők alkotásaikat értékesítették és rászorították a törvény segítségével az értékesítő vállalatokat a szerzői jog tiszteletben tartására. A befolyó szerzői jogdíjakat — a szervezet fenntartásával kapcsolatos önköltség levonása után — a szerző kezeihez juttatták. A szerzők eljövendő jövedelmeikre előlegeket vehettek fel. A felszabadulás után kezdette meg tevékenységét a Magyar Írók. Szövetsége. Főleg a könyvkiadás területén uralkodó rendezetlen helyzetet iparkodott kollektív szerződés létesítésével rendezni. Szerzői sérelmek esetén ugyanezen területen a szerzők a 127
