Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
79 a folyóiratot is, s így nem tesz különbséget a között, hogy akár a cikk megjelenése, akár annak átvétele hírlapban, avagy folyóiratban történik-e. A törvényünk ehhez képest nagyobb védelmet nyújt a szerzőnek, mint a római egyezmény, mert csak a hírlapból hírlapba való átvételt vonja ki a védelem alól. Az egyezmény 4. és 5. cikkei eseteiben tehát a mi törvényünk nagyobb védelme lesz irányadó. Hírlap és folyóirat között azonban gyakran nehéz a határvonalat megvonni. A hírlapok inkább napi eseményekhez tartozó, átmeneti jelentőségű s a közönség minden rétegét érdeklő cikkeket hoznak, míg a folyóiratok inkább a napi eseményektől távolabb álló, maradandóbb értékű s többékevésbbé a kérdések egy bizonyos körére, sokszor csak egy meghatározott szakra szorítkozó cikkeket tartalmaznak. Nyilván ezért nem talált a római egyezmény elég okot arra, hogy folyóiratok, a nem szorosan vett szépirodalmi vagy tudományos cikkek közé nem sorolható cikkek tekintetében szerzői jogi szempontból más elbírálásban részesüljenek, mint a hírlapok.41 A 9. §. 2. pontjában említett cikkek a törvény szerint csak akkor részesülnek védelemben, ha az utánnyomás határozottan meg van titlva. A tilalomnak „Utánnyomás tilos”. „Utánnyomás fenntartva“ s más hasonértelmű szavakkal kell kifejezést adni és pedig jól kivehető helyen, tehát a cikknek a címénél. Folytatásban megjelenő cikkeknél csak akkor kell a folytatásnál a tilalmat újra fetüntetni, ha a folytatásos minőség nem tűnik ki világosan. A kir. Kúria a P. I. 2908 1924. sz. alatt kelt ítéletében a Szjt. 9. §. 2. bekezdése alapján abból folyóan, hogy az alperes az utánnyomási tilalommal ellátott cikket a lapjában a szerző beleegyezése nélkül tette közzé, az alperes terhére a szerzői jog bitorását megállapította, mert az irányadó tényállás szerint az alperes a cikket a szerző beleegyezése nélkül olyan külföldi hírlapból vette át, melyen a világ öszszes területén való utánnyomási tilalom feltüntetve volt, és mert az egész világ területére kiterjedő ez a tilalom az 1922: XIII. t. c.-be iktatott „Berni Unió“ rendelkezése értelmében Magyarországon is védelemben részesül, minélfogva annak elbírálásánál, hogy a szerzői jog bitorlása fenforog-e, közömbös, hogy az alperes a cikk közlése alkalmával tudta-e vagy nem, hogy a közölt cikkre vonatkozó szerzői jogot 41 Balázs P. Elemér a ,,Rádió, szerzői jog és sajtójog” című művében 116. I.) a 9. §. 2. pontját akként értelmezné, hogy a nem tudományos, vagy szépirodalmi cikkek a 9. §. 2. pontjában említett feltételek mellett nemcsak hírlapba, hanem egyéb műbe is átvehetők.
