Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
77 készülnek. A törvény ily visszaéléseknek kívánja elejét __ „ ‘ 38 venni. Egyházi használatra rendelt gyűjteményes művek az imakonyvek, énekes és zsoltáros könyvek, de nem tartoznak ide az egyházi beszédeket és vallásos olvasmányokat tartalmazó müvek. Iskolai használatra szolgáló gyűjteményes művek alatt pedig itt az alsó- és középfokú iskolák részére készült tankönyvek, olvasókönyvek értendők, de nem a felső (egyetemi, főiskolai) oktatásra szánt művek.39 A mai törvényünk — eltérően a régi Szjt. 9. §. 1. pontjától — az iskolai használat mellett a szerzők érdekében szándékosan nem említi az oktatási használatot is, — s így a szorosan az iskola alá tartozó oktatáson kívül álló oktatás céljára (aminő pl. a közművelődést szolgáló ismeretterjesztő előadás, szabad oktatás, stb) az átvételt a mai törvényünk már tilalom alá helyezi. A törvény 9. §. 1. pontjában említett idézést és átvételt csak azon feltétel mellett tekinti jogosultnak, hogyha egyúttal a forrás, vagyis az eredeti mű címe, s e mellett akkor, ha a műben a szerző is meg van nevezve, a szerző neve is fel van tüntetve, és pedig világosan, tehát rövidítve is csak úgy tüntethető fel, ha a rövidítésből is a forrás vagy a szerző kellőkép felismerhető. A forrás, illetve a szerző megnevezésének mellőzésével egy tekintet alá esik annak nem kellő megnevezése. A törvény helyes értelmezése szerint a forrás, illetve a szerző megnevezésének szándékos vagy gondatlan elmulasztása (ami szándékosság esetén tulajdonképpen a plágium egy esete) a 23. §. szerint vétség, és a 23. §-ban foglalt jogkövetkezményeket vonja maga után, amint azt a törvény a 47. §-ban a zeneművekre vonatkozó ugvanily szabályozásnál világosan kifejezésre is juttatja. Megjelent művekbe foglalt szövegképek, ábrák és rajzok. amennyiben a 67. § szerint mint eredeti alkotások védelem alá esnek, a rájuk megfelelően alkalmazandó 9. § 1. pontja szempontjáíból a nagyobb írói művek egyes kisebb részeivel egy tekintet alá esnek, s így szintén csak önálló tudományos műbe vagy kizárólag egvházi, illetve iskolai használatra szolgáló gyűjteményes műbe vehetők fel a for- ** ** Az osztrák törvény (módosított szöveg 25. §. 2. p.) a közönség s a könyvkereskedelem érdekében annyira megy, bogy, megengedi az átvételt irodalmi és művészeti eélt szolgáló gyűjtemények részére is, ami a szerzők érdekeinek háttérbe szorítását jelenti. *® Dr. Kenedi Géza: „A magyar szerzői jog“ 100. 1.
