Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
73 tése esetén az előadóművész a 22. §. alapján léphet fel. A hanglemezen, filmen, a védelem alá eső rádióközlésnél az előadó művész nevének jogosulatlan mellőzése vagy jogosulatlan kitétele a 23. §-ban foglalt jogkövetkezményekkel jár, s a teljesítményének a hanglemezeken vagy filmeken jogosulatlan változtatásokkal való megjelentetése a 6. §. 3. pontja alá eső bitorlásnak tekintendő. A művészi teljesítmény javára a 8. §. szerint biztosított védelem az előadó művészt, ének- és zenekaroknál pedig a kar vezetőjét illeti, figyelemmel arra, hogy a kar nem jogi személy, minden egyes tagnak a védelmet megadni pedig bonyodalmakra vezetne.33 Valamely színmű, opera színházi előadásának gramofonra vagy filmre való felvételéhez a színházi vállalat hozzájárulása is szükséges, de már a gramofon- vagy filmfelvétel többszörösítéséhez, forgalombahelyezéséhez nem kell a színházi vállalat beleegyezését kieszközölni, mert erre engedélyt adni éppen az előadó művészeknek a szerzői jogi törvény adta joga.35 36 Természetes, hogy emellett érintetlenül maradnak a szerző jogai. Az előadó művész azt a jogát, hogy művészi teljesítményének gramofonra vagy filmre történt átvitele (nem értve ide a mozgófényképészeti műnél való közreműködését) többszörösíttessék, közzététessék s forgalombahelyeztessék. bárkire, tehát a hanglemezeket, filmeket előállító vállalatra is átruházhatja (ami az életben rendszerint így is szokott történni). Ez esetben az előadó művész átruházott jogának sérelmére elkövetett bitorlás miatt a vállalat van jogosítva fellépni. Azonfelül felléphet a szerző, illetve jogutódja is, ha az ő szerzői joga is sérelmet szenvedett. A mozgófényképészeti műnél alkalmazott művész jogának átszállását illetően a 73. és 74. §-oknál van szó. A törvény szerint az előadó művészt a művészi teljesítménye tekintetében csak az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül illeti védelem, ami azt jelenti, hogy az előadó művész csak a védelem alatt álló mű szerzőjének beleegyezésével adhat engedélyt arra. hogy a művészi teljesítményéről készült gramofon- vagy filmfelvétel többszörösíttessék, közzététessék s forgalombahelyeztessék, és hogy 35 L. Osztrák törvény (módosított szöveg) 28. §-át. M Az, hogy a színház beleegyezését is meg kell szerezni pl. a színi előadásnak finnre való felvételéhez, azon alapszik, hogy az engedély nélkül való filmreprodukció a színház anyagi érdekeit súlyosan érinti. A színház beleegyezésének hiánya azonban a tagok hozzájárulása esetén csak általános magánjogi következményeket von maga után.
