Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
tési díjat fizetnek, épúgy mint a rádió vevőkészülékek közvetlen használói. Ez tehát éppen azért, mert az ily mellékállomások bekapcsolása a rádióelőfizetési díj megfizetése folytán a szerző érdekeit sem sérti, nem esik egy tekintet alá a hangszóróval való nyilvános pl. vendéglőben, kávéházakban stb. történő előadással. A nyilvánosan csak a szerző engedélyével előadható műveknek (pl. zeneműveknek) nyilvános előadását azon helyen kívül, ahol a nyilvános előadás történik, csak a szerző engedélyével szabad bárminő technikai berendezéssel egy távolabb eső helyen egybegvült közönség — egy további nyilvánosság előtt — reprodukálni, értékesíteni. S csak azon a helyen, ahol a nyilvános előadás történik vagyis az előadó s a közönség között a közvetlen kapcsolat meg van, szabad az ott egybegyült közönség számára az előadást hangerősítővel jobban hallhatóvá tenni. Ellenben oly művek nyilvános előadását, amelyeknek nyilvános előadása nincs a szerzőnek fentartva, csak a korlátlan számú hallgatóság részére közvetítő rádió (telefonhírmondó) útján tilos továbbítani. Hogy valamely műre vonatkozó összes szerzői jogoknak oly időben történt átruházása, amikor a rádió még ismeretes nem volt, kiterjed-e a rádió útján való közlés jogára mint később keletkezett jogosultságra, arról a 3. §nál van szó. A 10. portihoz. Ebben a pontban a mozgófényképészeti mű céljaira való felhasználásról szóló rendelkezés a módosított1 berni (római) egyezmény 14. cikke eső bekezdésével áll összhangban. Felhasználás itt a mű reprodukálását jelenti csak lényegtelen módosításokkal s anélkül, hogy új eredeti művet alkotna. A felhasználás lehet közvetett, mikor a mű felhasznált tartalmából még csak filmszövegkönyv készül, vagy közvetlen, amikor a felhasznált mű tartalma már mozgófényképészeti műbe van foglalva (mind. ind.). A 10. pont többi rendelkezése a berni egyezmény 12. cikkében foglalt szabályokat ülteti át jogunkba. A törvény szóbanlévő rendelkezései akként értendők, hogy bárki jogosítva van a szerző beleegyezése nélkül is a művet közvetett módon elsajátítani, felhasználni, más műfajjá átalakítani vagy egyébként átdolgozni,32 s csak ahhoz, hogy az ily felhasználás, elsajátítás, átalakítás, átdolgozás 32 A berni egyezmény 12. cikke nem az átdolgozásokról általában, hanem) csak a zenei átdolgozásokról (arrangement) beszél. 64 1
