Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
47 mert a törvény szóbanlevő rendelkezését a rádióra is megfelelően kell alkalmazni, illetve kiterjeszteni. Nincs ellenben megengedve a szerző beleegyezése hiányában a műnek egész terjedelemben való közlése valamely bírálat, ismertetés keretében sem (Kúria P. I. 4029/1933.). Kivételt e tekintetben a 9. §. 1—3. pontja állapít meg. Ha a mü (ide értve az írói művön kívül a 46. §. értelmében a zenei művet s a 74. §. értelmében a mozgófényképészeti művet is) kézirata vagy másolata jogos úton jutott is másnak birtokába, pl. a szerző ajándékul vagy emlékül adta azt valakinek, az utóbbira ezzel a műre vonatkozóan a szerzői jog külön átruházás nélkül még nem száll át; nincs tehát jogosítva pusztán a birtok alapján, még ha az jogszerű is, tehát nyilván a mű tulajdonának megszerzése alapján sem, a művet többszörösíteni, közzétenni, forgalombahelyezni, nyilvánosan előadni (54. §.) és a törvény helyes értelme szerint rádió útján közölni sem. önként értetődik, hogy még kevésbbé illethet meg valakit szerzői jog pusztán azon az alapon, hogy a művet megtestesítő kiadvány (könyv-, hangjegyfüzet-példány), gramofonlemezek, film, stb. tulajdonát megszerezte. A képzőművészeti s fényképészeti művekre vonatkozóan a 63. §. tartalmaz megfelelő rendelkezést. Előfordul, hogy a mű címlapján „kézirat gyanánt“ szavak olvashatók. Ezzel a szerző azt juttatja kifejezésre, hogy a művét, illetve annak elkészített példányát nem szánta közforgalomnak, hanem csak ismerősei, rokonai között kívánja azt osztogatni. Ily esetben a mű jogosulatlan forgalombahelyezése az 5. §. szerint bitorlásnak minősül, a jogosulatlanul forgalombahelyezett példány árusítására, terjesztésére pedig a 22. §. rendelkezése alkalmazandó. Ä kir. Kúria a P. I. 5124/1930. sz. alatt kell ítéletében az alperest, akinél az átolvasás végett átvett egyetlen kézirat elkallódott, a felperes mint a kézirat tulajdonosa javára a Pp. 271. §-a értelmében megállapított kárösszeg megfizetésére kötelezte. A 2. ponthoz. Az előadásnak (ide értve a beszédet, szónoklatot is), felolvasásnak többszörösítését, közzétételét vagy forgalomba helyezését s a rádió elterjedésére való tekintettel most már nyilván a rádió útján való közlését is, a szerző beleegyezése hiányában a törvény csak akkor tiltja, ha az oktatás vagy szórakozás (mulattatás) célját szolgálja. Ilyenek az iskolákban, egyetemen, közművelődési összejöveteleken, tudományos vagy irodalmi társaságokban tartott
