Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
42 sem, hogy a szerzői jog nem lehet végrehajtás, tehát árverés mint kényszerátruházás tárgya. A szerző ellenében annak javára, akire szerzői jogát átruházta, a mű értékesítése végett a nála levő eredeti példány kiszolgáltatása végrehajtás útján a fentebb kifejtettek szerint csak akkor kényszeríthető ki, ha már teljesen elkészített műre vonatkozott a szerzői jog átruházása. Ha valaki valamely még közzé nem tett mű példányának tulajdonát a szerzőtől megszerzi, akkor az ellene vezetett végrehajtás folyamán azt árverésre is lehet bocsátani, mert a tulajdonjog átruházásából következik, hogy a szerző — az ellenkezőnek kikötése hiányában — a tulajdonul átengedett műre vonatkozóan a közzététel, a nyilvánosság elé bocsátás jogát nem tartotta fenn (1. a 3. §-nál: Tulajdonszerzés és szerzői jog.) 5. §. írói műnek többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése a szerzői jog bitorlásának tekintendő, ha a szerző beleegyezése nélkül történik. Hogy a mű többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése egészen vagy részben történt-e, az a tijalom tekintetében különbséget nem tesz. A jelen törvény alá eső több szőr ösítésnek tekintendő bármely eljárás útján, akár egy, akár több példányban előállított többszörösítés, ideértve a kézi másolást is, kivéve nem üzletszerű használatra szánt egyes példány ingyenes előállítását. A törvény a szerzői jog megsértésének fogalmát a bitorlás szóval fejezi ki. A szerző (ideértve a szerző jogutódját is) beleegyezése nélkül akár a mű tölbbszörösítése, akár annak közzététele, akár pedig annak forgalombahelyezése egymagában is elégséges a szerzői jog bitorlásához. Bitorlás a mű egy részének jogosulatlan többszörösítése, közzététele vagy forgalombahelyezése is. Hogy mennyiben van megengedve valamely mű vagy egyes részeinek átvétele más műbe, arról a 9. §. h—3. pontja rendelkezik. A közzététel, mint önálló bitorlási cselekmény, az írói műveknél nem igen szokott előfordulni, mert a jogosulatlan közzététel jogosulatlan többszörösítéssel és forgalombahelyezéssel szokott összeesni. Pusztán jogtalan közzététel pl. a közzé nem tett írói műnek nyilvános felolvasása, elszavalása, kiállítása, a nyilvánosság előtt való olvashatóvá tétele vetítőkészülékkel.
