Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Előszó

ELŐSZÓ.

A m. kir. Kúrián, mint annak bírája, közel tíz éven át voltam az I. polgári tanácsban a szerzöijogi perek előadója, s így legközvetlenebb részem volt a szerzői jogról szóló 1921: LIV. t. cikk rendelkezéseit a legfelsőbb fokon értelmező és továbbfejlesztő bírói határozatok meghozatalában.

Tudvalevő, hogy dr. Kenedi Gézának 1908-ban még a régi szerzői jogi törvényünk (az 1884: XVI. t. cikk) hatálya idejében kiadott s már jó részben elavult müve óta — eltekintve dr. Szalai Emilnek 1922-ben megjelent kisebb könyvétől, amely az új törvény megértéséhez megkívánt legszükségesebb magyarázatokkal igen jó szolgálatot tett, — nálunk az egész szerzői jogot behatóan taglaló, az ide vonatkozó újabb kérdéseket is megvilágító s a kir. Kúria gyakorlatának ismertetésére is kiterjedő munka eddigelé napvilágot nem látott.

Ezért a kir. Kúria nagynevű volt elnökének, dr. Juhász Andornak, és a kir. Kúria I. polgári tanácsának megtisztelő ösztönzésére elhatároztam, hogy megírom a magyar szerzői jogot, az 1921: LIV. t. cikknek a mai jogfelfogásra támaszkodó s a bírói gyakorlatunkat kimerítően feltüntető magyarázatát.

A jelen munkám a Jogállam 1934. és 1935. évfolyamaiban megjelent annak a cikksorozatnak felhasználásával készült, amelyet ott „A magyar szerzői jog“ címmel tettem közzé, s az ezúttal közrebocsátott alakjában az egész joganyag feldolgozása mellett felöleli a kir. Kúriának ide vonatkozó gyakorlatát úgyszólván a mai napig.