Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

40 megfelelő rendelkezést, amikor kimondja, hogy a több­­szörösítésre stb. a kéziratnak vagy másolatának birtokosa is csak a szerző beleegyezésével jogosult. A kérdésnek a mindennapi életben nyilván a festmény, szobor s más hasonló (iparművészeti, fényképészeti) műal­kotás tulajdonának átruházása esetén van jelentősége, me lyeknél a mindennapi életben maga a mű eredetije a tárgya rendszerint az adásvételnek. A törvénynek ezekre a műalkotásokra vonatkozó azt a rendelkezését azonban, mely szerint a tulajdon átruházása nem foglalja magában a szerzői jog átruházását is, akként kell az élet felfogásának megfelelően értelmezni, hogy — ha még közzé nem tett műről van is szó — a szerző az ellenke­zőnek kikötése hiányában a szerzői jogban foglalt jogosult­ságok közül nem tartotta fenn a tulajdonul átengedett műre vonatkozóan a közzététel jogát, vagyis a tulajdonost a szerző részéről feljogosítottnak kell tekinteni arra, hogy a tulajdonába jutott művet közzétegye, nyilvánosságra hozza. Aki ugyanis a szerzőtől a festmény, szobor tulajdonát megszerzi, az azt tulajdonjogánál fogva nyilván jogosítva van tovább eladni, elidegeníteni anélkül, hogy ehhez a szerző beleegyezését kellene kieszközölnie. Ebből okszerű­en folyik, hogy ugyanő a tulajdonában lévő festményt, szobrot — ha a szerző részéről annak közzététele nem is történt meg, — továbbeladás céljából közszemlére teheti (pl. kirakatban), nyilvános árverésre bocsáthatja, hacsak a szer ző őt ettől kifejezetten el nem tiltotta (a szerzőnek ugyanis oka lehet a közzétételt eltiltani). Már a tulajdonába bocsá­tott mű többszörösítéséhez (utánképzéséhez), az előállított példányok forgalombahelyezéséhez a szerző beleegyezését kell kieszközölnie. A. §. A szerzői jog addig, míg az magát a szerzőt vagy örökövét vagy hagyományosát illeti meg, végrehajtás tárgya nem lehet. Végrehajtás tárgya csak az a vagyoni előny lehet, amely amely a szerzőt vagy örökösét vagy hagyományosát annak következtében illeti meg, hogy ő a szerzői jogot értékesítette vagy érvényesítette. A vagyoni értékű s átruházható jogok általában végre­hajtás alá vonhatók. A törvény szerint azonban a szerzői jog addig, amíg az magát a szerzőt vagy örökösét vagy ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom