Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
hogy a legközelebbi hozzátartozó nem kíván e jognak érvényt szerezni.16 A szerzőnek szóbanlevő személyiségi jogai a védelmi idő leteltével vagyis halálától számított 50 éven túl nem érvényesíthetők. Ennek az időnek elmúltával a maradandó értékű műveket a szerző emlékét sértő változtatások ellen eléggé védi a közvélemény. A szerző szóbanlevő két személyiségi jogának megsértése, amint az az alábbiakból kitűnik, a bitorlás vétségét valósítja meg. Vannak a szerzőnek más személyiségi jogai is, amelyeknek megsértése azonban nem minősül bitorlásnak és enyhébb jogkövetkezményekkel jár (1. a 18. §-nál). A Szjt. 23. §-a annak a tilalomnak a megszegését, melynél fogva a művön a szerző nevét az ő akarata ellenére megjelölni vagy mellőzni nem szabad, pénzbüntetéssel büntetendő vétségnek minősíti s kártérítésnek, valamint elkobzásnak is helyet ad. A művön való utólagos változtatások tekintetében a törvény a 3. szakaszban megtiltja, hogy a szerzői jog átruházása esetében a szerző a művén oly változtatásokat végezzen, amelyek annak a jogos érdekét sértik, akire a szerzői jogát átruházta. Abban az irányban azonban a törvény nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, hogy az, aki a szerzői jogot megszerezte, a szerző hozzájárulása nélkül nem eszközölhet a szerző jogos érdekeit sértő változtatásokat, t. i. oly változtatásokat, amelyek még nem esnek a 6. §. 10. pontjában említett átdolgozások, felhasználások stb. fogalma alá. Változtatás alatt kell érteni az elhagyást és hozzátoldást is. A megváltoztatás tilalmát illetően a K. T. 519. §-a rendelkezik akként, hogy a kiadó az átvett munkát változatlanul tartozik többszörösíteni és forgalombahelyezni. Kétségtelen azonban, hogy a szerzői jog bármely — tehát a kiadói ügvlet kötésén kívül álló — átruházása esetére, sőt a törvényen alapuló szabad megjelentetés eseteiben (9. §.) is a szerzők fontos érdeke fűződik a művükön való változtatások hatékony eltiltásához, ami bizonyos tekintetben közérdekből is kívánatos. Erre való tekintettel a törvény hiányosságát a kir. Kúria P. I. 3896/1929. 4065/1929. 4478/1934. szám alatt hozott ítéleteiben a következő törvénymagyarázattal pótolta: Ha a tör-18 Az olasz szerzői jogi törvény közelebbi hozzátartozó hiányában a vádhatóságot jogosítja fel e jogok érvényesítésére.
