Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
27 Ehhez képest kimondta a kir. Kúria, hogy a fordítási jog védelmének az a kiterjesztése, amely Magyarországnak 1922-ben a módosított berni egyezményhez való csatlakozásával beállott, nem Zola Emil, illetve örökösei javára esik, hanem a felperesek javára, mint akik annak a cégnek jogutódjai, akire Zola Emil annakidején a fordítás teljes tulajdonjogát minden fentartás nélkül átruházta. Viszont a kir. Kúriának P. I. 1112/1932. szám alatt hozott ítéletével eldöntött esetben a tényállás az volt, hogy Hugo Viktortól a „Les Misérables“ című regénynek fordítására vonatkozó jogot R. M.-cég még 1861-ben megszerezte. ekkor pedig a kir. Kúria szerint a felek az eredeti alakjában is csak 1886-ban létrejött berni egyezmény, illetve annak az 1922:XIII. tcikkel történt beiktatása s az új Szjt.-nek idevonatkozó rendelkezései folytán keletkezett új fordítási jogra nem is gondolhattak, s így az említett törvényhozási intézkedéseken alapuló fordítási jog Hugo Viktor örököseit és nem R. M.-cég jogutódját, a felperest illeti. A fentebb idézett jogszabály alapján kell tehát eldönteni azt a kérdést is, hogy a gramofonra való felvétel, a rádióleadás, a filmesítés, hangos filmre való feldolgozás joga a szerzőt vagy azt illeti-e, kire jogát átruházta. A kir. Kúria most ismertetett jogi álláspontja azon az elgondoláson nyugszik, hogy a szerzői jog átruházása forgalmi ügylet, amelynél a szerzői jog átruházása fejében a szerzőnek járó ellenérték az átruházáskor fenforgó értékesítési lehetőségekre való tekintettel állapíttatik meg. S nem lenne az igazsággal és méltányossággal összeegyeztethető, hogy az átruházáskor előre nem látott s később keletkezett értékesítési lehetőségek folytán előálló anyagi előnyök ne a szerzőnek, hanem a másik félnek jussanak. A kir. Kúria az idevonatkozó szabályt egyébként eléggé rugalmasan állította fel: „hacsak a szerződés tartalmából s a fenforgó körülményekből a feleknek ezzel ellenkező akaratára nem lehet következtetni.“ A fenforgó körülmények tennék például indokolttá, hogy az előre nem látott értékesítéshez való jogosultság a szerzői jog megszerzőjét illesse akkor, ha a szerződés megkötésekor szem előtt tartott értékesítési lehetőség kihasználásától a szerzői jogot megszerző fél éppen valamely új értékesítési mód feltalálása folytán esnék el.14 14 Újabb törvényhozások, így az 1920- évi francia törvény s ennek
