Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hetedik fejezet. Mozgófényképészeti művek
177 mozgófényképészeti müveknél, ha első nyilvános előadásuk idejekor még nem jelentek meg, a védelmi idő kezdetét az első nyilvános előadás naptári évének lefolyásától, hátrahagyott ily műveknél pedig a szerző halálozása naptári évének lefolyásától kell számítani. De ha az álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett mozgófényképészeti mü szerzője vagy a szerző jogutóda a védelmi idő alatt a szerző nevét beiktatás végett bejelentette (43. §.), vagy ha ugyanazon idő alatt a mü a szerző neve alatt jelent meg, a védelmi idő további számítására a mü tartalma szerint vagy a 11-, 12. és 14. §-nak vagy a 69. és 71. §-nak rendelkezései irányadók. E szakasz szerint a mozgófényképészeti mű nyilvános előadásának védelmi ideje, ha a mű az írói művekkel vagy a képzőművészeti alkotásokkal esik egy tekintet alá, 50 évig tart, míg azoknál a mozgófényképészeti műveknél, amelyek csupán a fényképészeti műveket illető védelemben részesülnek, a védelem ideje 15 év. Hogy az 50, illetve 15 évi védelmi idő honnan számít, atekintetben a 75. §. csak a második és harmadik bekezdésében tartalmaz az 55. §. második és harmadik bekezdésének megfelelő rendelkezést arra az esetre, ha a mű álnév vagy a szerző nevének kitétele nélkül jött létre. S mivel a törvény nyitva hagyta azt a kérdést, hogy kit kell a mozgófényképészeti mű szerzőjének tekinteni, azért törvénymagyarázat útján kell megállapítani, hogy honnan kell számítani azoknak a mozgófényképészeti műveknek védelmét, amelyeknél legalább is nagyobbrészt ismeretesek azoknak a szerzőknek nevei, akik a mű létrehozásán közreműködtek. Minthogv a mozgófényképészeti mű létrehozásán számosán működnek közre, nyilvánvaló bonyadalmakra vezetne, ha az elkészült mozgófényképészeti mű védelme tekintetében az egyes közreműködő szerzőkre figyelemmel kellene lenni. S mivel a Kúria szerint a mozgófényképészeti mű létrehozásánál közreműködő szerzők joga már a művet előállító vállalattal kötött szerződésüknél fogva a vállalatra száll át, s igv a mozgófénvképészeti mű nyilvános előadására vonatkozó iog az elkészült mű mint egvséges egész tekintetében a vállalatot illeti, amely rendszerint jogi személy, ezért erre való tekintettel a Szjt. 15. §-ának megfelelő alkalmazása indokolt, amihez képest a mozgófényképészeti műveknél az ii
