Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hetedik fejezet. Mozgófényképészeti művek
173 értékesítésre vonatkozó jogok szállnak át korlátlanul és kizárólagosan a vállalkozóra. Nincs azonban akadálya annak, hogy az egyes szerzők oly értelmű megállapodást kössenek a vállalkozóval, amelynek értelmében a vállalkozót feljogosítják arra, hogy felléphessen az ellen, aki a mozgófényképészeti művön utólag jogosulatlan változtatásokat végez, ami a vállalkozó érdekeit is súlyosan sértheti. Amint a kir. Kúria ítéletéből kitűnik, csak azoknak a szerzői joga száll át átruházás nélkül is a vállalkozóra, akiknek közvetlen együttes tevékenysége hozza létre a fényképészeti művet. A mozgófényképészeti mű létesítéséhez felhasznált írót és zenei müvek szerzői ellenben nem tartoznak az említett személyek körébe, s így a műveikhez fűződő szerzői jogaik csak külön átruházás folytán s az átruházás keretében szállhatnak át a vállalkozóra, ami a Szjt. 74. §.-ábóí következik, amely szerint a mozgófényképészeti mű esetében is érintetlenül maradnak az ahhoz esetleg felhasznált mű szerzőjét megillető jogok. A regények, színművek átdolgozással használtatnak fel, míg a zeneművek a legtöbb esetben változatlanul illesztetnek be a mozgófényképészeti műbe. A vállalkozó az ily mű szerzőjével kötött szerződésnél fogva felhasználhatja ugyan a művet a filmdráma elkészítéséhez, s ehhez képest jogot szerez az illető műnek filmre való felhasználásához, — de ellenkező megállapodás hiányában nem szerzi meg a mű egyéb értékesítésének jogát (1. 8. §.-t). A filmszövegkönyv (scenarium) írója nyilván az utóbb említett kategóriába tartozik, ha a vállalat egy már elkészített szövegkönyvet szerez meg annak szerzőjétől. Egyébként az eset körülményeiből lesz eldönthető, hogy a filmszövegkönyv írójának joga mennyiben száll át már annak a szerződésnek folyományakép a vállalkozóra, amely szerződéssel kötelezettséget vállalt a filmszövegkönyv elkészítése iránt. Ha pedig a vállalkozó írót, költőt vagy dramaturgot alkalmaz azért, hogy a filmhez ötleteket adjanak, ahhoz találó kísérő feliratokat szerkesszenek, akkor ezek szerzői joga is nyilván már a vállalattal kötött szerződésnél fogva az utóbbira száll (Kúria P. I. 5577/1930. sz.). A 8. §-nál kifejtettekből következik, hogy amennyiben a regény, színmű vagy szövegkönyv írója engedélyt adott valamely vállalatnak a megfilmesítésre, az ily engedély alapján elkészült mozgófényképészeti mű rendszerinti értékesítésére vonatkozó jogok (pl. nyilvános előadás) felett ugyancsak ki
