Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hetedik fejezet. Mozgófényképészeti művek
171 mozgóképszínházban lejátsza. A filmdrámák nyilvános előadása tehát csak gépi úton válik lehetővé. Amíg a színmű vagy zenésszínmű egy vagy két és igen ritkán három szerző tevékenységének eredménye s a színrehozatal is aránylag csekély költséggel jár, addig a filmdráma létrehozásában számosán vesznek részt szellemi munkájukkal, akiknek közreműködő tevékenységét valamely tőkeerős vállakózás irányítja és foglalja össze a végből, hogy a mű sikere mennél nagyobb legyen. A szerzői jogok alanya a mozgófényképészeti miinél. Kérdés, hogy a filmdrámára s általában a mozgófényképészeti műre vonatkozó szerzői jogok a vállalat tulajdonosát illetik-e, avagy pedig azokat, akik szellemi munkájukkal a mű létrehozásán közreműködtek, aminők a filmszövegkönyv (szcenárium) írója, a dramaturg, továbbá a rendező (regisseur), aki a szövegkönyvben megírt cselekményeket és eseményeket az ő egyéni elgondolása szerint hatástkeltő mozgalmas képekben juttatja kifejezésre, — a filmfényképész (Operateur), aki a fényképező művészetével együtt alkotója s együtt-alakítója a filmnek, — a filmesítésnél közreműködő képző- és iparművészek (díszlettervezők, rajzolók) stb. Nem lehet továbbá kétséges az sem, hogy a film sikeréhez nagy mértékben hozzájárulnak az előadó művészek, bár művet alkotó tevékenységet nem fejtenek ki (1. 8. l§.)75 Arra a kérdésre, hogy kit kell a különböző személyek szellemi munkájával létrejött mozgófényképészeti mű szerzőjének tekinteni, a Szjt.-ünk feleletet nem ad. A törvény 73. §-a csak annyit tartalmaz, hogy mozgófényképészeti mű, amennyiben a szerzője annak egyéni és eredeti jelleget adott, mint ilyen részesül védelemben, a 74. §. pedig a mozgófényképészeti mű szerzőjének adja meg a nyilvános előadási jogot. Ide vonatkozóan is a kir. Kúria a P. I. 1684/1934. szám alatt kelt Ítéletében tett elvi kijelentésével törvénymagyarázat útján pótolta a törvény hiányát. Előrebocsájtja ebben a ítéletében a kir. Kúria, hogy amikor abban a kérdésben, kit, illetve kiket illet meg a mozgófényképészeti mű szerzői joga, állást kellett foglalnia, tekintetbe vette egyfelől azt, hogy a filmvállalat nagy gazdasági ereje és szervező munkája teszi lehetővé a mozgófényképészeti mű létrehozását, s figyelemmel volt másfelől arra, hogy a mozgófényképészeti mű létrehozásánál sokan mű-A felvetett kérdésre vonatkozóan 1. Balás P. Elemér: „A film szerzőségének problémája“ (Kereskedelmi Jog, 1934. évi 9. és 10. szám), Dr. Szente Andor: „Rádió, film és hangosfilm“ 1934.
