Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai

156 fényképekre is (1. 71. §-nál). Hogy mennyiben van megen­gedve személyekről készült fényképeket hírlapokban kö­zölni, arról a 71. §-nál van szó. Arról a törvény nem szól, hogy a megrendelő, illetve az ábrázolt személy javára elkobzásnak lenne helye. A Szjt. 65. §-ának második bekezdése a megren­delő (az ábrázolt személy) szóbanlevő jogának megsértését a büntetés és kártérítés tekintetében ugyanoly jogkövetkez­ményekkel sújtja ugyan, mint a szerzői jog megsértését, a bitorlást, — egyébként azonban a megrendelő (ábrázolt sze­mély) joga nem esik a szerzői joggal egy tekintet alá, s ezért törvényes rendelkezés hiányában az ő javára a Szjt.-ben biztosított védelem nem terjeszthető ki a halála utáni időre. A 65. § második bekezdésében említett jog tehát a meg­rendelő (ábrázolt személy) személyéhez van kötve s nem száll át jogutódjaira, hacsak a törvényes eljárást életében már meg nem indította. Hozzátartozói ugyan a halála után történt többszörösítés, közlés, terjesztés miatt — amennyi­ben azt az ábrázolt személy iránti kegyelet megkívánja — a saját jogukon is felléphetnek, de csak az általános magán­jog alapján követelhetnek a személyiségi jog sérelme címén abbanhagyást, erkölcsi kártérítést (1. a kir. Kúria P. I. 2193 /1934. sz. alatt kelt ítéletét a 13. §-nál). 65. §. A jelen törvény 1. §-ának második és harmadik be­kezdésében, 2—6. §-aiban, 8. §-ában és 11—44. §-aiban fog­lalt rendelkezések a képzőművészet alkotásaira is megfelelően alkalmazandók, de azzal a kivétellel, hogy a 20. §. rendelkezé­seit építményekre csak állaguknak lényeges sérelme és a rájuk vonatkozó tulajdoni jogviszonyoknak megváltoztatása nélkül lehet alkalmazni. Aki a 64. §. eseteiben a szerzői jogot a megrendelő jogai­nak sérelmével gyakorolja vagy bitorolja, az köteles az oko­zóit kárt a megrendelőnek is a 18. §. értelmében megtéríteni és a 18. §-ban megállapított büntetéssel büntetendő. Ez a szakasz az abban említett s az írói művekre vonat­kozó rendelkezések megfelelő alkalmazását mondja ki a képzőművészeti alkotásokra. A törvény szerint építményekre az elkobzás felől in­tézkedő 20. § rendelkezéseit csak állaguknak lényeges sé­relme és a rájuk vonatkozó tulajdonjogviszonyok megvál­toztatása nélkül lehet alkalmazni. Egyes építményi részlete­ket, pl. díszítéseket, falfestményeket lehet elkobzás útján

Next

/
Oldalképek
Tartalom