Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
16 stb.) előállítása is többszörösítés, ha nem ingyenesen, vagy ha üzletszerű használatra történik (5. §. 2. bek.). Ellenben nem lehet többszörösítésnek tekinteni a műnek rádió, vagy más, ezzel egy tekintet alá eső készülék (telefonhírmondó) útján való közlését, mert az ily készülék a művet számos különböző helyen ugyan, de időben csak egyszer adja vissza, s nem rögzíti meg a művet példányokban. A 60. §. 2. bek. szerint többszörösítésnek kell tekinteni a képzőművészeti alkotások utánképzését, illetve az építészeti műveknél az utánépítést is. Közzététel alatt a mű nyilvánosságra hozásának bárminő módját kell érteni, pl. a mű nyilvános előadását, vagy közszemlére tételét (min. ind.). Közzététel lehet valamely műnek (kéziratnak, ábráknak, képzőművészeti alkotásnak) mechanikai vagy optikai készülék (pl. vetítőgép) útján való nyilvános bemutatása is. A mű közzététele történhetik sokak számára egyszerre rádió, telefon vagy telegráf útján is. Közzététel a mű lényeges tartalmának közlése is a nyilvánossággal (6. §. 1. p.). A szerző fontos személyi és vagyoni érdekeinél fogva meg kell neki adni azt a jogot, amelynél fogva kizárólago-’ san ő van hivatva dönteni afelett, kívánja-e művét a nyilvánosság elé vinni s ha igen, mily módon. De közzététel alatt mindenkor a műnek csak első ízben való nyilvánosságra hozatalát kell érteni. A további nvilvánosságrahozatal már nem közzététel, hanem csupán közlés. Az arra jogosított (szerző vagy jogutódja) részéről már egy ízben közzétett (tehát kiadott, forgalomba helvezett, közszemlére tett vagv egyébként már nvilvánosságra hozott) műnek újabb közlése a nyilvánossággal többé nem kizárólagos joga a szerzőnek.5 Az úiabb közlés is beleütközhetik a törvény tilalmába, mint a rádió útján történt közlés, vagy a 49. §. szerint tiltott nvilvános előadás, vagy a 66. §. értelmében tiltott bemutatás. Különbözik a közzétételtől a megjelenés, mert ez a forgalomba helyezés célzatát is magában foglalja (min. ind.). 6 6 Ugyanígy Dr. Kenedi G.: „Magyar szerzői jog“ (68.1.), t)r. Szalai Emil: „A rádió szerzői joga“ (Jogállam XXV. évf. 110. L). Az ellenkező álláspontot vitatja Balás P. Elemér „Rádió, szerzői jog, sajtójog“ címmel 1927-ben meg1- jelent tanulmányában: „Közzététel lehet az ismételt közzététel is.“ Az 1932. évi német szerzői jogi törvénytervezet (Entwurf eines Gesetzes über das Urheberrecht, Berlin 1932.) a 13. §-hoz fűzött indokolásában ugyancsak azt az elvet vallja, hogy a közzététel joga (Veröffentlichungsrecht) az első nyilvánosságra hozatallal kimerül, mert a közzététel csak egyszeri s nem ismételhető aktus.
