Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai
145 eljárással, más kifejezési móddal adja vissza az eredeti művet, mintegy más művészi nyelvbe ülteti át a művet. Az utánképző ily esetben a 8. §.-ban meghatározott külön szerzői jogi védelemben részesül arra nézve, amit ő adott az eredeti műhöz. Nem forog fenn utánképzés valamely képzőművészeti alkotás elemeinek olyan felhasználása esetében, amely mellett a felhasznált eredeti mű egészen háttérbe szorul, s már önálló új eredeti mű jön létre, aminek létesítéséhez már nem kívántatik meg a szerző beleegyezése (1. 6. §. 10. p.-ját, mely a 65. §. értelmében a képzőművészeti alkotásokra is megfelelően alkalmazandó). Hogy mennyiben van megengedve a műről egyes példányokat (másolatokat) készíteni, arról a 62. §. 1. bek. rendelkezik. A Szjt. — amire nézve a régi törvény nem tartalmazott intézkedést — új jogosítványként a mechanikai vagy optikai készülékek segélyével való Üzletszerű bemutatást is megemlíti, — s ezt a mű szerzőjének kizárólagos jogává teszi. Ez a jog arra szolgál, hogy már közzétett képzőművészeti alkotások — elsősorban híresekké vált festmények és szobrok — vetítő és hasonló készülékek segélyével üzleti célokra szolgáló mutatványok tárgyai a szerző beleegyezése nélkül nö lehessenek. Egyrészt az ily mutatványokban rejlő jövedelemforrás joggal illeti meg a szerzőt, másrészt a szerző személyiségi jogából folyó érdekek is megkövetelik, hogy a kérdéses bemutatás a szerző ellenőrzését — ha a szerző ily ellenőrzést gyakorolni kíván — ne nélkülözze (min. ind.). Mivel mechanikai készülék a bemutatásra csak akkor alkalmas, ha ezt az optika segélyével teszi, az optikai készülék mellett a mechanikai készülék felemlítése tulajdonképen felesleges.62 A bemutatás történhetik vetítő készülékkel, ilyen a diaszkopikus vetítés, ahol a diapositívet,* vagvis a műről készült Dositív fényképi üveget teszik a vetítő gépbe, ilyen továbbá az episcopikus vetítő készülék, amelynél a műről készült rajzot, képet, írást vetítik a készülék segélyével a vászonra. A bemutatás történhetik stereoszkoppal, melvbe belenézve plasztikusan nagyítva látható a műről készült utánzat. A törvény csak az Üzletszerű bemutatás jogát tartja fenn a szerzőnek, megengedi tehát a bemutatást nem üzleti ®* Az 1932. évi német törvénytervezet 13. § 2/c. pontja nem is beszél másról, mint optikai készülék útján való bemutatásról. * A film sem egyéb, mint diapozitivek sorozata. 10
