Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása

134 Az 53. §. az 1. §. 2. és 3. bekezdésében a szerzőtársakra vonatkozó rendelkezés alól azt a kivételt állítja fel, hogy szöveges zenemű előadásához — értve ez alatt a nyilvános előadást — a szerzőket egymással szemben megillető jogok sérelme nélkül elég a zeneszerző beleegyezése, s így nincs szükség a szövegíró hozzájárulására is, feltéve természete­sen, hogy a szöveg szerzője a belegyezést művének meg­zenésítéséhez megadta. Ha a költő átengedte versét nem színpadi zenemű szövegéül, bizonyára a zenemű nyilvános előadása is megfelelt akaratának, mert ily zeneműveknél a nyilvános előadás az érvényesülésnek legfontosabb módja (min. ind.). A szóbanlevő kivételes rendelkezés alól a törvény ki­veszi a zenés színműveket, amelyeknek nyilvános előadásá­hoz úgy a szövegíró, mint a zeneszerző beleegyezése szük­séges, lévén az ily műveknél a szövegíró szerepe rendesen hasonló súlyú a zeneszerző szerepével. Amikor más zeneműveknél a törvény elegendőnek tartja a zeneszerző beleegyezését, kiemeli egyúttal, hogy ez a szerzőket egymással szemben megillető jogokat nem érinti. A szövegíró tehát megállapodhatik a zeneszerzővel, hogy az ő hozzájárulása nélkül a zeneszerző nem rendelkez­hetik a zenemű nyilvános előadása felett, ennek azonban azokkal a harmadik személyekkel szemben, akik a megálla­podásról tudomással nem bírnak, joghatálya nincs. Kir. Kúria P. I. 2763/1931. sz. alatt hozott ítéletében ki­mondta, hogy zeneműveknek gramofónlemezekre való fel­vétele tekintetében nem lehet alkalmazni a Szjt. 1. §-ának 3. bekezdésében a többszörösítésre, közzétételre és forga­­lombahelyezésre vonatkozóan felállított szabállyal szemben a 53. §-ban foglalt és pusztán a nyilvános előadásra vonat­kozó azt a rendelkezést, amely szerint szöveges zenemű nyilvános előadásához a szerzőket egymással szemben meg­illető jogok sérelme nélkül elég a zeneszerző beleegyezése, s így a szerzői jogi törvény 1. §. 3. bekezdése értelmében a zeneműveknek gramofonlemez útján való töblbszörösítésé­­hez és forgalombahelyezéséhez úgy a szövegírónak, mint a zeneszerzőnek beleegyezése megkívántatik, aminthogy s szöveges hangjegyfüzet kiadásához is szükséges úgy a szö­vegíró, mint a zeneszerző engedélye. Atekintetben, hogy a szöveges zenemű gramofonlemezzel nyilvánosan előadassék. az 52. §. rendelkezése nyer alkamazást. Önként értetődik, hogyha a szövegíró hozzájárul a szö­veges zeneműnek gramofonlemezre való felvételéhez, akkor beleegyezettnek kell őt tekinteni abba is, hogy a szöveg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom