Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
114 A bitorlás vétsége tekintetében (ideértve a törvény 22- és 23. §-aiban meghatározott vétségeket is) a törvény 29. §-a szerint sértett az, akinek szerzői vagy kiadói joga megsértetett vagy veszélyeztetve van. Szerzői joga annak van sértve, illetőleg veszélyeztetve, aki a szerzői jogok alanya, illetőleg akinek valamely jogát a Szjt. biztosítja (pl. 6. §. 7. p.). A törvény szerint már megjelent műveknél szerzőnek az ellenkező 'bebizonyításáig azt kell tekinteni, aki a művön szerzőül van megnevezve, — álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent műveknél a kiadó, és ha ilyen megnevezve nincs, a művön megjelölt bizományos van jogosítva a szerzőt illető jogok érvényesítésére. Ez a rendelkezés megfelel a berni (utóbb a római) egyezmény 15. cikkében foglaltaknak; az egvezmény azonban a kiadó mellett nem említi a bizományost is. A művet a szerző nevével megjelöltnek kell tekinteni nemcsak akkor, ha a szerző valódi neve (vezeték és* utónév) alatt, hanem akkor is, ha közismert írói (művészi) nevévei jelent meg, feltéve, hogy neve a szokásos módon felismerhető helyen van megjelölve (lásd a 13. §-t). A nyilvános előadás tekintetében az 56. §. tartalmaz megfelelő rendelkezést. Amikor a törvény az álnév alatt vagy név megjelölése nélkül megjelent műveknél a művön megnevezett kiadót, illetőleg a művön megnevezett bizományost jogosítja fel a szerzői jogok érvényesítésére, ezzel lehetővé kívánja tenni, hogy a szerző a szerzői jogainak érvényesítése alkalmából továbbra is az ismeretlenség leple mögött maradhasson. Ezért elegendő, ha a művön megnevezett kiadó vagy bizományos kijelenti, hogy a név álnév, ellenben bizonyításra általában nem kötelezhető, mert a bizonyítás a szerző megnevezése nélkül rendszerint le sem folytathaió. Ha ily esetben a művön kiadó vagy bizományos nincs megnevezve, az általános jogelvek irányadók. Közelebbi megvilágításra szorul az a kérdés, kit ért a törvény a 29. §-ban kiadó és bizományos alatt. Ha a művön valamely természetes vagy jogi személy kiadóként van megjelölve, pl. X. Y. kiadása, kiadja X. Y., stlb., akkor fenforoghat az az eset, hogy a szerző és a kiadó között valóságos, a K. T. 515. §-a alá eső kiadói ügylet jött létre, vagyis a kiadó a szerzőtől tényleg megszerezte a mű többszörösítésének, közzétételének és forgalombahelyezésének kizárólagos jogát, amikor is ezek a jogok (kiadói jog) kizárólag a kiadót illetik.
