Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
107 lemezen volt ilyen gyanánt feltüntetve, hanem csak a lemezeken felragasztott engedélyjegyekre volt ráírva, illetve bélyegzővel rányomva, — nem alkalmas módja a szerző neve feltüntetésének. A szóbanlevő szakaszban meghatározott vétség miatt a pénzbüntetés az 1928:X. te. 5. és 14. §-ai értelmében 8000 P-ig terjedhet. E vétség esetében is van helye kártérítésnek és pedig úgy vagyoni, mint nem vagyoni kártérítésnek, valamint elkobzásnak is. A 23. §. rendelkezése az 58. és 74. §-ok értelmében a nyilvános előadásra is megfelelően alkalmazandó, tehát a 23. §. alá eső vétséget követi el, aki a mű nyilvános előadásának bemutatása alkalmából a néző vagy hallgató közönség előtt a szerző nevét akarata ellenére mellőzi vagy megjelöli pl. a színlapon, a részletes műsoron vagy a mű ismertetésénél. A kir. Kúria P. I. 348 1932. sz. alatt hozott ítélete szerint abban az esetben, ha a műnek több szerzője van, a mű előadását tudató egyszerű s a dolog természete szerint rövidre szabott hirdetéseknél (lapokban, falragaszokon) nem kell valamenynyi szerző nevét feltüntetni. A P. I. 2105/1935. sz. ítéletében is kimondta a kir. Kúria, hogy az előadást jelentő hírlapi közleményeknél olyan esetben, ha számos szerző van (pl. mozgófényképészeti műveknél), az e célra rendelkezésre álló hely korlátoltságánál fogva el lehet tekinteni valamenynvi, különösen a mű megalkotásánál kevésbbé fontos ténykedést végző szerzők neveinek közlésétől. A dolog természete szerint s az eset körülményeinek megfelelően alkalmazni kell a szóbanlevő törvényes rendelkezést valamely műnek a nyilvánossággal rádió útján való közlése esetében is (Kúria P. I. 2105/1935. sz.). 24. §. .4 jelen törvényben meghatározott vétségek miatt kiszabott pénzbüntetéseket behajthatatlanság esetére az ítéletben jogházra kell átváltoztatni. Az ekként kiszabott szabadságvesztésbüntetés egy évi — ezidőszerint hat havi — fogházat nem haladhat meg, még akkor sem, ha vétségek hal mázát a esetében alkalmazzák. A jelen törvényben meghatározott vétségekre nézve, amennyiben a jelen törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a büntetőtörvényeknek a vétségekre vonatkozó általános rendelkezései irányadók. A 24. §. első bekezdését az 1928:X. te. 8—11. §-ai kiegészítették, illetve módosították akkép, hogy az ítéletben
