Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
104 detés olcsóbb vagy egyébként kedvezőbb feltételek mellett való kiadás rendezését hirdeti, akkor mindenki tartózkodni fog attól, hogy az erre jogosított személy által kiadott példányokat vegye meg. A jogosítottnak fontos érdekei fűződnek tehát ahhoz, hogy mennél hatékonyabb módon, vagyis elkobzás útján is eleje vétessék annak, hogy a jogosított az említett módon károsodjék. Ehhez képest a kir. Kúria az említett ítéletében elrendelte a hirdetés céljára szolgáló különleges eszközök (matricák) elkobzását. De tartalmaz a kir. Kúria szóbanlevő ítélete idevonatkozóan még egy fontos elvi kijelentést: „A Szjt. nem mondja ki, hogy az ebben a törvényben meghatározott kártérítésnek abban az esetben is helye van, ha a bitorlás előkészítésére irányuló cselekmény nem jutott el a bitorlás kísérletéig. De ugyanabból az indokból, amelyre való tekintettel a Szjt.-nek az elkobzásra vonatkozó rendelkezései irányadók a jogosulatlan hirdetés mint előkészítő cselekmény tekintetében is, — az ily előkészületi cselekmény esetén a kártérítési követelés tekintetében is a szerzői jogi törvény rendelkezései nyernek alkalmazást.“ A kir. Kúria P. I. 1988/1926. szám alatt hozott ítélete szerint a bírói ítélet kérelemre a jogosulatlanul kiadott mű további hirdetésének eltiltása iránt is rendelkezhetik. 22. §. Aki a műnek oly példányait, amelyeknek forgalombantartása a jelen törvény értelmében jogosulatlan, szándékosan és üzletszerűen árúba bocsájtja, eladja, más úton terjeszti vagy használja, az köteles az okozott kárt a sértettnek a 18. §. értelmében megtéríteni és vétség miatt a 18. §-ban megállapított büntetéssel büntetendő. tly példányok a 20. és 21. §. értelmében akkor is elkoboztatnak, ha a terjesztőt vagy használót szándékosság vagy gondatlanság nem terheli. A 22. §-ban meghatározott jogsértő cselekmény is tulajdonképen a bitorlás egyik esete, amint az a 38. §-ban foglalt utalásból kitűnik. Aki valamely mű példányait jogosulatlanul, vagyis a szerzői jogok alanyának beleegyezése nélkül forgalombahelyezi, ami alatt a példányok forgalombabocsátásának megindítása értendő (1. ll §-t), az mint jogosulatlan forgalombahelyező az 5. §. értelmében a szerzői jog bitorlását követi el s a 18. §. szerint büntetendő.
