F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
nem feltétlenül a számszerűség az irányadó. Lehet, hogy a megoldás költségesebb az eddigieknél, fokozottabb karbantartási munkát igényel, esetleg termelékenysége is kisebb az ismertekénél, teljesen kiküszöböli azonban az eddigi nagyszámú balesetet. Az ilyen megoldás haladó jellegűnek tekinthető. Az előnyöket és a hátrányokat, a pozitív és negatív hatásokat nemcsak számszerűleg mérlegelik, hanem minőségileg is értékelik. Az értékelésben figyelembe veszik a mindenkori gazdasági, honvédelmi, egészségügyi stb. viszonyokat. A „technika adott állásához képest” kifejezésen mindig a kitűzött cél szemszögéből vizsgált, a találmány tárgya által érintett szűk szakterületet kell érteni. Ha a találmány tárgya pl. a mechanikus vastagságmérőkre vonatkozik, akkor a haladás szempontjából csak a mechanikus vastagságmérők vizsgálhatók — mivel ezek megjavítását célozza a találmány szerinti megoldás — annak ellenére, hogy a mágneses, vagy a rádióaktív, vagy az ultrahangos vastagságmérők jobb paraméterekkel rendelkeznek. Haladó jellegűek az ún. választékbővítő találmányok; ezek egy feladat megoldására új eszközöket alkalmaznak, de eredményeik tekintetében ezek a megoldások egyenértékűek az ismert megoldásokkal. Ezeknél a találmányoknál a haladás abban mutatkozik meg, hogy bővül a társadalom rendelkezésére álló megoldásváltozatok arzenálja. A haladó jelleg mérlegelése során nem engedhető meg az ún. „mozaikszerű haladásvizsgálat”. Ez azt jelenti, hogy a haladójelleg vizsgálata során a találmányt egyszerre csak egy megoldással lehet egybevetni. A műszaki jelleg Műszaki jellegű a megoldás, ha a természet erőinek, valamint a fizika, a kémia és a biológia eszközeinek a felhasználásával oldotta meg a kitűzött feladatot. Fontos annak a hangsúlyozása, hogy nem a feladatnak, hanem a megoldásnak kell műszaki jellegűnek lennie. A feladat igen sokféle lehet: például oktatásügyi vagy egészségügyi is. Természetesen a feladat is lehet műszaki jellegű, de a szabadalmazható találmány szempontjából nem ez a döntő, hanem a megoldás műszaki jellege. A természeti erők felhasználásán kívül szerepe van az emberi erőnek is, sőt: a természeti erőket csakis emberi beavatkozás hozhatja működésbe. A műszaki jelleg tehát nem kapcsolhatja ki teljesen az emberi tevékenységet, hanem csak azt jelenti, hogy a találmány természeti erők felhasználásán alapul. Nem műszaki a megoldás akkor, ha nem módosítja a terméket vagy a termelési eljárást. Ilyen megoldások a különféle pénzügyi és hitelügyi tervek, oktatási és könyvelési módszerek, a különféle írásrendszerek, üzemszervezési eljárások, számítási eljárások (szoftver), sport- és játékszabályok, a gyógyászati eljárások egy része, a tudományos tantételek és elvek stb. A felfedezés (az anyagi világ korábban nem ismert, de objektíve létező törvényszerűségeinek, tulajdonságainak és jellegzetességeinek a megállapítása) nem műszaki megoldás; nem állít elő a gyakorlatban megvalósítható dolgot, csupán csak felismeri a törvényszerűségeket stb. A fizikai felismerés — annak gyakorlati 83
