F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás

A magyar újítási jog szabályozási rendszere háromlépcsős: a keret-jogszabályból, az ehhez kiadott irányelvekből és az intézményi újítási szabályzatokból áll.

Az újítási jog fejlődésének legutóbbi eredménye az újításokról szóló 10/1983. (V. 12.) MT sz. rendelet (a továbbiakban: újítási rendelet), amely az újítások teljes jogi újraszabályozását végezte el.

Az újítási rendeletben foglaltak mellett az újítási ügyek irányításában nagy jelentősége van az idevonatkozó OTH-SZOT irányelveknek, amelyek ajánlást adnak az említett jogszabály végrehajtásának fő irányaira és módszereire, a jogalkalmazásban követendő elvekre.

Végül kiemelkedő jelentőségűek az újítási ügyek szabályozásában az intézményi újítási szabályzatok. Ezek — a kollektív szerződéshez, munkaügyi szabályzathoz hasonlóan — normatív szabályok, azaz a szabályozási körükbe tartozó kérdésekben belső, helyi önigazgatási normáknak minősülnek.

1. Jelentősége, szabályozása

Az akadémiai szabályozás szerint az akadémiai iparjogvédelmi feladatok közül a találmányi tevékenység gondozása a meghatározó. Ehhez azonban az egyes kutatóhelyek sajátosságainak megfelelően — segítő-támogató jelleggel — fel kell használni az újítómozgalom adta lehetőségeket, módszereket. Ilyenek:

— a kutatóhelyeken pályázatok, feladattervek kiírása;

— a szellemi termékek átadásának elősegítésére bemutatók, kiállítások szervezése;

— a szellemi termékek kísérleti megvalósítására kivitelezőműhelyek felállítása;

— piacfeltáró, hasznosító munkára közreműködői szerződések kötése.

Az újítás ,,intézményi kategória”; ez azt jelenti, hogy vizsgálata, elbírálása, hasznosítása egyaránt munkáltatói hatáskörbe tartozik.

Az intézményekhez — a természetes személyek (nem szervezetek) által — benyújtott, nem szabadalmazott, műszaki vagy szervezési jellegű megoldásokat (ide értve a know-how típusúakat is) az újítási jog mint e szervezetekre vonatkozó speciális jogszabály szerint indokolt minősíteni, és így a megfelelő kedvező pénzügyi (elszámolási, adózási, társadalombiztosítási) szabályokat lehet alkalmazni. Azokra a szervezetekre azonban, amelyek nem tartoznak a gazdálkodó szervezetek körébe (pl. külföldi érdekeltségű vállalatok, különböző kisvállalkozási formák, magánmunkáltató kisiparosok), nem terjed ki az újítási rendelet hatálya. Ezekben az esetekben a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretek és tapasztalatok (know-how) védelmére a Ptk-ban és az általános pénzügyi szabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

C) Az újítási jog

64