F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
A licenciaszerződés tartalma tekintetében a törvény előírásainak legtöbbje diszpozitív, szerződéspótló jellegű, vagyis csak akkor érvényesül, ha a felek másként nem rendelkeznek. A licenciaadó rendszerint a szabadalmas, de nincs kizárva az sem, hogy a licenciavevő (a hasznosító) adjon további hasznosítási engedélyt (allicenciát). Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a licenciaadó ezt határozottan megengedte. A licenciaadó mellőzhetetlen fő kötelezettsége a hasznosítási engedély adása. Ezenkívül köteles a licenciavevőt a szabadalomra vonatkozó esetleges jogokról és fontos körülményekről is tájékoztatni (pl. arról, hogy a szabadalmi joggal kapcsolatban per van folyamatban, vagy valakinek haszonélvezeti joga van a szabadalomra). A találmány megvalósításával kapcsolatos műszaki tapasztalatokat (knowhow-t) azonban a szabadalmas csak akkor köteles átadni, ha ezt határozottan kikötötték. Ezen túlmenően is vállalhat fizikai vagy szellemi szolgáltatásokat: pl. minta, modellátadás, betanítás (show-how), engineering. A licenciaadó a hasznosításra engedélyezett találmányért (pl. annak kivitelezhetőségéért) kellékszavatossággal, a szabadalmi jogért pedig jogszavatossággal tartozik. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a licenciaadó — vétkességére való tekintet nélkül — a hasznosítási szerződés egész időtartama alatt felel azért, hogy egy harmadik személynek ne lehessen a szabadalomra vonatkozó olyan joga (pl. előhasználati vagy haszonélvezeti joga, vagy más használati engedélye), amely a hasznosítást megakadályozza vagy korlátozza. A hasznosítási engedélyt lehet időbeli, területi vagy egyéb (pl. igénypontok, hasznosítási módok, technikai célok ill. műszaki területek, konkrét megvalósítások szerinti) korlátozással adni, ennek megfelelően az lehet teljes vagy részleges. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az engedély minden időbeli és területi korlát nélkül minden igénypontra, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. Más szempontból az engedély lehet egyszerű vagy kizárólagos. A kizárólagosságnak két foka van: a) olyan licencia, amely még a licenciaadót (a szabadalmast) is kizárja a hasznosításból; b) olyan licencia, amely a licenciaadón kívül minden más személyt kizár. A hasznosítási szerződés csak határozott kikötés esetén ad kizárólagos hasznosítási jogot. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a szabadalmas köteles a szabadalom fenntartásáról, pl. az illetékek megfizetéséről gondoskodni. Ha a szabadalom a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatt megszűnik, ez a szabadalmas teljesítésének jövőbeni lehetetlenülését idézi elő, ezért a szerződés is megszűnik. Ha a szabadalmas felelős az illeték fizetésének elmaradásáért, a licenciavevő kártérítést követelhet. A hasznosító fő kötelezettsége a hasznosítási engedélyért hasznosítási díjat (licenciadíjat) fizetni, ha a felek másban nem állapodnak meg. A felek elvben köthetnek ingyenes licenciaszerződést is, az ilyen ritka esetekben a licenciaadó általában az üzleti kapcsolatok révén jut ellenszolgáltatáshoz. Az is lehetséges pl., hogy 45
