F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
tató belső jogviszonyára hat ki. A jogok a szolgálati jelleg következtében megoszlanak a feltaláló és a munkáltató között. A személyhez fűződő jogok (a találmány nyilvánosságra hozatalára vonatkozó jog kivételével) a feltalálót illetik meg. A találmány értékesítése utáni díjigény is kizárólag a feltalálót illeti meg. A nyilvánosságra hozatal joga a feltalálót és a munkáltatót közösen illeti meg. A találmánnyal való vagyoni rendelkezés viszont kizárólag a munkáltató joga, így őt illeti a szabadalmi igény Magyarországon és külföldön is. A szabadalmaztatáskor azonban a feltalálónak ún. mögöttes, látens jogai is vannak. A szolgálati találmány feltalálója — aki szükségképpen a találmány első birtokosa — mindenekelőtt köteles a létrejött találmányt munkáltatója tudomására hozni, az arra vonatkozó leírást, rajzokat, egyéb dokumentációt, mintadarabot a munkáltató rendelkezésére bocsátani. Az akadémiai szabályozás szerint: a kutatóhellyel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban levő személy a kutatóhely tevékenységi körében létrejött szellemi terméket köteles a szolgálati titok szabályai szerint kezelni és a létrejöttétől számított harminc napon belül arról a kutatóhely vezetőjét írásban tájékoztatni; a kutatóhely vezetőjének indokolt hozzájárulása nélkül a szolgálati jellegű szellemi termékkel nem rendelkezhet. Ha a szellemi termék újításnak minősül, a kutatóhely vezetője az újításként való elbírálással egyidejűleg állást foglal a szolgálati találmánnyá nyilvánítás és a szabadalmaztatás kérdésében. Abban az esetben, ha az alkotó vagy az alkotók valamelyike — a felügyeletet gyakorló szerv által kinevezett (megbízott) — magasabb vezető állású dolgozó, a kutatóhely az újítási javaslat elbírálása (elfogadás, elutasítás) és a szolgálati találmánnyá történő nyilvánítás kérdésében indoklással ellátott javaslatot tesz a kutatóhely felügyeletét ellátó főosztály vezetőjének, aki ezekben a kérdésekben döntést hoz. A szolgálati találmánnyal a feltaláló vagy jogutódja akkor rendelkezhet, ha a munkáltató ehhez hozzájárul. A törvény lehetővé teszi, hogy a munkáltató a konkrét helyzet gazdasági mérlegelése alapján ilyen hozzájáruló nyilatkozatot tegyen. Hozzájárulás esetén a feltaláló (jogutódja) elfogadó nyilatkozatával a szabadalmi igény, illetve a szabadalmi jog átszáll a feltalálóra, illetve jogutódjára, és a találmány a továbbiakban magánjellegűnek minősül. A bírósági gyakorlat szerint az a körülmény, hogy a munkáltató szabadalmi bejelentést nem tett. nem jelenti egyúttal annak ráutaló magatartással való kifejezését, hogy a találmányra nem tart igényt, és hozzájárul ahhoz, hogy a találmánynyal, illetőleg a szabadalommal a feltaláló rendelkezzék. (Bírósági Határozatok 456/1986). Ha a találmány ismertetésének átvételétől számított kilencven napon belül a munkáltató nem tesz szabadalmi bejelentést, a bejelentés megtételére — a munkáltató egyidejű írásbeli értesítésével — a feltaláló is jogosult. Ha az értesítés átvételétől számított hatvan napon belül a munkáltató nem nyilatkozik arról, hogy a szabadalomra igényt tart, a szolgálati találmánnyal a feltaláló, illetve jogutódja rendelkezhet. A kilencven nap elteltével tehát a feltalálónak csak a bejelentésre nyílik joga, a találmánnyal egyébként még nem rendelkezhet. A hatvan nap eltelté37
