F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - I. Az iparjogvédelem fogalma és kapcsolata a kutatás, a fejlesztés, a termelés és az értékesítés folyamatával
A hazai iparjogvédelmi információs rendszer alapja az OTH Szabadalmi Információs Központjának keretében működő Szabadalmi Tár gyűjteménye. A tár évente több mint félmillió dokumentummal gyarapodó, húsz országból és több nemzetközi iparjogvédelmi szervezettől (WIPO, Európai Szabadalmi Hivatal stb.) származó szabadalmi közlönyt, valamint egyre növekvő, jelenleg közel tizenöt milliós szabadalmi leírásállományt tárol. Ennek nagy részét nyilvános gyűjteményként a hivatali újdonságvizsgálóknak, valamint az intézményeknek és az érdeklődő kutató-fejlesztő szakembereknek is a rendelkezésére bocsátja. A szabadalmi információk szolgáltatásával számos állami szerv és magáncég foglalkozik. Meg kell említenünk mindenekelőtt az OTH kiadványait: az 1895 óta folyamatosan havonta megjelenő Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőt, amely a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás (NSZO) szerinti rendszerben a szabadalmi bejelentésekre, a megadott szabadalmakra, védjegyekre és ipari mintákra vonatkozó legfrissebb adatokat, műszaki információkat tartalmazza. A Szabadalmi Közlönyt kiegészíti a szabadalmi kutatást segítő, évente megjelenő Név- és Tárgymutató. A közzétett bejelentések és a megadott szabadalmak leírásai illetve xeroxmásolatai szintén megrendelhetők, illetve megvásárolhatók a Szabadalmi Tárban, amely — olvasótermi szolgáltatás keretében — bármely érdeklődő rendelkezésére bocsátja a külföldi szabadalmi közlönyöket, leírásokat, kutatási segédleteket is. 1982-től az OTH és az Ipari Információs Központ számítógépes szabadalmi témafigyelő szolgálatot is működtet az intézmények részére, negyvenkilenc ország és két nemzetközi szervezet (a WIPO és az Európai Szabadalmi Hivatal) adatai alapján. Meg kell még említenünk a Bécsben működő INPADOC, a londoni Derwent, a Chemical Abstracts Service, a Pergamon, Dialog, Polyresearch cégek információs szolgáltatásait, továbbá a KGST Nemzetközi Szabadalmi Intormációs Rendszere (NSZIR) keretében megrendelhető analógszabadalom- és szabadalomcsaládkutatásokat. Az intézményi kutatási-fejlesztési eredmények hatékony védelme érdekében szervezetten biztosítani kell a kutatási jelentésekben és más anyagokban foglalt találmányok feltárását, és meg kell akadályozni, hogy azok jogi oltalom biztosítása nélkül nyilvánosságra kerüljenek. Vizsgálatot kell végezni annak megállapítására, hogy a versenyképesség biztosítása szempontjából a jogi oltalom melyik formája (szabadalom, ipari titokvédelem stb.) előnyösebb, továbbá: a szabadalmazhatóság vizsgálata alapján meg kell állapítani, hogy szabadalom vagy más oltalom megszerzésére milyen lehetőség van. A gyártmány, illetve gyártásfejlesztési tevékenység során létrehozott találmányok szabadalmi oltalmát és a termék korszerűbb, esztétikusabb formatervezését képviselő ipari minták oltalmát kívánatos biztosítani azokban az országokban, amelyekben az a világpiaci verseny, illetve az áruexport piacvédelme vagy a szellemi export jogi megalapozása szempontjából indokolt. A K+F-szféra még jelenleg nem kellő mértékű , ,szabadalomtudatosságát” jelzi az a körülmény, hogy a hazai találmányi bejelentések száma inkább a magán27
