F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - I. Az iparjogvédelem fogalma és kapcsolata a kutatás, a fejlesztés, a termelés és az értékesítés folyamatával
kozó műszaki-gazdasági és kereskedelmi előnyöket, és állást kell foglalni a szellemi termék műszaki színvonalának tekintetében. A gazdaságossági szempontok mérlegelésével meg kell határozni a szellemi termék szükséges továbbfejlesztési szintjét, és dönteni kell fejlesztéséről, illetőleg annak műszaki és gazdasági körülményeiről. Az összes körülmény figyelembevételével el kell dönteni, hogy a szellemi termék alkalmas-e belföldi gyártásra, a belföldi gyártás alapján pedig határozni kell arról, hogy termékexportra vagy szellemi exportra használható-e fel. Ezzel összefüggésben a külkereskedelmi szerv bevonásával meg kell határozni a biztosítandó külföldi iparjogvédelmi védettségi kört. Indokolt, hogy a kutatóhelyek rendszeresen megvizsgálják a szellemi termék adaptációinak, továbbfejlesztéseinek, a különféle hasznosítási módok realizálásának lehetőségeit és feltételeit. A szellemi termék alapján való belföldi gyártás referencia lehet a megoldás közvetlen vagy adaptált, illetőleg továbbfejlesztett változatának szellemi exportjához. A szellemi termék (pl. találmány), az ahhoz fűződő know-how, kutatási kapacitás alkalmas lehet bel- és külföldi kooperáció, vállalkozás létrehozására. Az intézményi fejlesztési elgondolások kialakításához, a megvalósítás módjainak kiválasztásához nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a szabadalmi kutatások, főképpen a technika állásának, valamint a termékek szabadalmi tisztaságának megállapítására irányuló kutatások; ezek elvégzését szabvány (MSZ.16.001—80) írja elő, és az OTH módszertani anyagai segítik. A technika állásának megállapítására irányuló szabadalmi kutatásoknak (műszaki szintvizsgálatoknak) az a rendeltetése, hogy feltárják az adott gyártmány vonatkozásában a kutatás-fejlesztés kiindulópontjait képező meglévő, ismert megoldásokat, a fejlesztés legelőnyösebb irányait, lehetőségeit, és így megalapozzák a saját kutatás-fejlesztés és licencvásárlás közötti döntést. A meglévő, ismert műszaki megoldások a műszaki szakirodalomban, főképpen a szabadalmi leírásokban tükröződnek. A szabadalmi leírások kutatása révén nem csupán az ismert és hasznosítható műszaki megoldások tárhatók fel, hanem az adott területen tevékenykedő versenytársak köre, azok műszaki-fejlesztési és piaci törekvései, a műszaki fejlesztés intenzitása a benyújtott szabadalmi bejelentések száma és gyakorisága alapján, a műszaki fejlődés távlati irányai és a szabadalmi szituáció által behatárolt lehetőségei is. A szabadalmi kutatásoknak és vizsgálatoknak tehát nagy jelentőségük van a műszaki-gazdasági tervezés megalapozásában, a fejlesztési irányok és a műszaki szint meghatározásában, új műszaki fejlesztési impulzusok keltésében, „ismételt feltalálások” elkerülésében, a találmányok bel- és külföldi szabadalmazhatóságának felderítésében. Ma, az információrobbanás korában, amikor a műszaki-gazdasági információ szinte egy újfajta „energiaforrás” minőségében jelenik meg, különösen megnő a szabadalmi információ jelentősége. A szabadalmi információknak, amelyek 95%-ban csak ebben az alakban elérhető ismeretanyagot foglalnak össze, számos előnyük van az egyéb információkhoz képest. Ezek a következők: a szabadalmi 25
