F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - V. Szoftvervédelem és egyéb szerzői jogi összefüggések
használás” (idézés, átvétel, magáncélú másolás és lejátszás, tény- és híranyag, valamint időszerű cikkek átvétele, híradó stb.) esetei. Minthogy kivételekről van szó, ezek szigorúan csak az Szjt.-ben részletesen meghatározott feltételek szerint értelmezhetők. * A tudományos és egyéb írásművek, tervek tanulmányok, szakvélemények, zeneművek stb. szerzői az eddig vázolt statikus, „abszolút” típusú jogokat szerzői jogi felhasználási szerződésekkel tehetik élővé, dinamikussá. Bizonyos műfajoknál (pl. könyvkiadás, sugárzás, színpadi előadás, megfilmesítés) az ilyen szerződések bizonyos feltételeit a jogszabály kötelezően megszabja, más szabályokat pedig diszpozitív, a felek esetleg hiányzó akaratát pótló rendelkezésként közöl. Néhány törvényi előírás valamennyi, tehát a nem nevesített felhasználási szerződésekre is kötelező.** Ezek közül különösen fontos, hogy e szerződések írásban kötendők, s hogy a szerző hátrányára nem lehet eltérni a törvény olyan szabályától, amely a szerző érdekének védelmét szolgálja; ugyancsak nincs helye eltérésnek az Szjt. alapján kibocsátott jogszabály olyan rendelkezésétől, amely az eltérést megtiltja. A szerzői jog megsértése büntetőjogi (plágium esetén), szabálysértési és polgári jogi (szerzői jogi) következményekkel jár. Az utóbbi körben az eltiltás és az eredeti állapot különböző módon való helyreállítása, valamint jogdíjfizetés követelhető; vétkesség esetén természetesen az anyagi és az „erkölcsi” kár megtérítése is. Felróható jogsértés esetén a felhasználó terhére a jogdíjnak megfelelő összegű bírság is megítélendő az állam javára.*** **** A magyar alkotók számára a hazai szerzői jogvédelemmel gyakran azonos ' mértékben fontos, hogy műveik külföldön is védve legyenek a jogosulatlan kiadás, sokszorosítás, átdolgozás, egyszóval: felhasználás ellen. Ezt a védelmet biztosítja részükre a világ több mint nyolcvan országában az a körülmény, hogy hazánk tagja a szerzői jogról szóló sokoldalú nemzetközi egyezményeknek: a Berni Uniós Egyezménynek és az Egyetemes Szerzői Jogi Egyezménynek. * * * * Eszerint a magyar szerzők művei az egyezményekben részes országokban az ottani szerzőkkel azonos jogokat élveznek (alaki viszonosság, a belföldiekkel azonos elbánás elve). A magyar szerzők hivatkozhatnak továbbá az egyezményekben biztosított, azok • szerint minimálisan járó jogokra is. A védelem ideje is a védelem országa szerinti, kivéve, ha a magyar jog rövidebb védelmi időt állapít meg (például ez a helyzet magyar-nyugatnémet, magyar-osztrák viszonylatban is). A külföldi védelemhez nem szükséges ottani bejegyzés vagy letétel, még akkor sem, ha a nemzeti alkotók számára néhol ez kötelező. Bizonyos — hozzánk nem a Berni Uniós Egyezménynyel kapcsolódó — ilyen országokban azonban (például az Amerikai Egyesült Államokban) ilyenkor szükséges, hogy a műbe bejegyezzék a (C) jelet, a nyilvánosságra hozatal évét és a jogtulajdonos nevét. * Szjt. 17.—21. §-ai. ** Szjt. 25.—30. §-ai. *** Szjt. 52.-53. §-ai. ****1979. évi 4. és 5. törvényerejű rendelet. 235
