F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - IV. Kémia
önmagában ismert eljárás szerint színezéket lehet kapni, azonban meglepő volt, hogy ezek a színezékek csávázás nélkül alkalmazhatók textíliák színezésére. Maga az eljárás nem volt új és meglepő, de a kapott termék tulajdonságaiban, azokban a sajátságokban, amelyek az alkalmazás során mutatkoznak meg, új és meglepő hatás volt felismerhető. Analóg eljárások esetén új kémiai anyagok állíthatók elő, amelyek felépítése analóg az ismert anyagokkal; vagy ismert kémiai anyagok állíthatók elő, analóg, de az adott anyag előállítására még nem használt munkamódszerrel; vagy új kiindulási anyagból analóg munkamódszer segítségével. A fentiekből következik, hogy az analóg eljárásokra adott szabadalom lényegében egy kompromisszum eredménye, amely a kémiai vegyületek termékoltalmának tilalmából adódik. Az analóg eljárások oltalma gazdaságpolitikailag is értékes, mivel a feltaláló számára a termékoltalmi tilalom ellenére monopolhelyzetet teremt. Ez új eljárások és új anyagok kifejlesztésére egyaránt ösztönző, hiszen az analóg eljárásra adott szabadalom eredeti eljárásként kezeli az egyébként triviálisnak tekinthető módszert. 7. Kémiai tárgyú találmányok leírásának felépítése A kémiai tárgyú találmányok leírásában részletesen ismertetni kell a találmány tárgyát képező új vegyületek szerkezetét. Ezt lehetőleg egy általános képletbe kell összefoglalni, ahol a változó helyettesítők betűkkel jelölhetők. Ezek jelentését a leírásban a megadott kiviteli példákkal összhangban kell meghatározni olyan általánosításokkal, amelyek alapján a konkrét példában be nem mutatott vegyületeket a szakember elő tudja állítani. A technika állásának ismertetése során kell felsorolni a találmány szerinti új vegyületekhez legközelebb álló egy vagy több analóg vegyületet, és azokat az irodalmi forrásokat, melyekből előállításuk megismerhető. Ha a találmány szerinti vegyületek újszerűek, hasonló megoldások eddig nem voltak ismeretesek, akkor ezt a tényt kell a leírásban deklarálni. Ezután a vegyületek előállítási eljárását kell ismertetni, amelyeket a kiviteli példákban konkrétan is be kell mutatni minden egyes olyan eljárásra, amelyre az oltalmat meg akarják nyerni. Majd a vegyületek hasznosságát kell bemutatni: gyógyszerek esetén elegendő a farmakológiai hatást pl. állatkísérletekkel vagy in vitro kísérletekkel valószínűsíteni, klinikai vizsgálati eredmények bemutatása nem kötelező. Célszerű ismert hatásos anyagokkal való összehasonlítást végezni, ez azonban nem kötelező. A gyógyszerek eredményes felhasználása ugyanis igen sok tényezőtől függ, pl. a beteg korától, állapotától, eddigi kezelésétől, kísérő betegségeitől, különféle gyógyszerekkel szembeni érzékenységétől, mellékhatásokal szembeni érzékenységétől stb., így bármely gyógyászatilag hatásos vegyület társadamilag hasznos lehet, mert legalábbis a választékot bővíti. A kiviteli példákban bemutatandó vegyületeknek legalább egy, a vegyület azonosítására alkalmas fizikai állandóját meg kell adni, és legalább néhány példá-231
