F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - III. Mikroelektronika
A kizárólagos jog hatályának ilyen módon való megállapítása mellett a tervezet a jog korlátainak a meghatározását illetően lényegében a már létező nemzeti törvények (Amerikai Egyesült Államok*, Japán**) intézkedéseit veszi át. A szerződő államok az oltalom engedélyezését olyan alaki követelmények teljesítésétől tehetik függővé, amelyek alkalmasak az IC áramköri kivitelezés azonosítására. Ha az azonosító anyag egyes részei bizalmas jellegű információkat tartalmaznak, a jogosult ilyen anyagrészek benyújtására nem kötelezhető. Az oltalom idejét illetően a tervezet legalább tíz évet javasol. Az oltalom kezdete: vagy az a nap, amikor a jogosult oltalmi igényét lajstromozzák, vagy az az időpont, amikor a jogosult bárhol a világon először kereskedelmi célokra hasznosítja az IC áramköri kivitelezést vagy az azt magában foglaló mikrochipet. A nemzetközi szerződés előkészítése folyamatban van, a tervezetéről szóló vita még nem zárult le. A mikroelektronika viharos fejlődése és a vele kapcsolatos, a világban végbemenő gazdasági és politikai folyamatok arra késztetik a vezető ipari államokat, hogy minél előbb létrehozzák a megállapodást. 6. A KGST-együttműködés és az integrált áramkörök jogi védelme Az IC-k jogi védelméről szóló nemzetközi szerződés kidolgozásában a KGST- tagországok részt vesznek, és egymás között is egyeztetik álláspontjukat a kérdéssel kapcsolatosan. A KGST-egyuttműködésben részt vevő országok szerint a kidolgozandó szerződéshez való esetleges csatlakozásnak előnyei is, hátrányai is vannak. Előnynek tekinthető, hogy a csatlakozás elősegítené egy olyan gazdasági mechanizmus kialakítását, amely a nemzeti mikroelektronikai iparokat ösztönzően orientálná a világszínvonalnak megfelelő vagy azt meghaladó színvonalú IC-k fejlesztésére. A csatlakozás egyúttal lehetőséget nyújtana a nemzeti iparok által kidolgozott IC áramköri kivitelezések oltalmazására nemzetközi szinten, így a tagországok egymás közötti viszonylatában is. Ez ösztönzést jelentene az integrált áramkörök előállításának és felhasználásának körében a nemzetközi együttműködés szélesítésére. A hátrányok közé sorolható, hogy szükségessé válna az olyan IC típusok kibocsátásának a beszüntetése, amelyek áramköri kivitelezését külföldi integrált áramköröktől „kölcsönözték”, továbbá a már kibocsátott ilyen IC-k-nek az országon belüli forgalomba hozatalát és az exportot megakadályozó intézkedéseket kellene tenni. A KGST-tagországok szakértőinek véleménye szerint az előnyök összességükben túlsúlyban vannak a hátrányokkal szemben. * The Semiconductor Chip Protection Act of 1984 ** Act Concerning the Circuit Layout of a Semiconductor Integrated Circuit (1985) 224
