F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - III. Mikroelektronika
Az integrált áramkörök esetében általában nem arról van szó, hogy szabadalomjogi értelemben új áramköröket hoznak létre. Ismert áramkörök sokaságát additív módon integrálják a félvezető chip felületére, illetőleg térfogatába. Az IC áramköri funkcióját illetően általában nem tér el az ismert áramköröktől, az áramköri kivitelezés, az integrálás mikéntje változik a különböző integrált áramköröknél. Ilyenképpen a szabadalmazhatóság feltételeinek, azon belül az újdonság követelményének az integrált áramkör általában nem felel meg. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy az IC-k előállításának új eljárásai, funkcionális új áramkörei ne lennének szabadalmazhatok. Hiszen az integrált áramkörök megjelenésével egyidejűleg más áramköri tervezési filozófia alakult ki, és lényegüket illetően új áramkörök is keletkeztek, nem is szólva a merőben új előállítási technológiák sokaságáról. Arról van szó, hogy az integrált áramköri technológia már lényegében kialakult, és jelenleg a különböző integrált áramkörök túlnyomó többségben áramköri kivitelezésükben térnek csak el egymástól. A kérdéssel foglalkozó irodalomban még egyéb érveket is felsorakoztatnak arra vonatkozóan, hogy a szabadalom jogintézménye alkalmatlan az integrált áramkörök jogi védelmének a megoldására (például: a leírás és az igénypontok elkészítésének nehézségei: a vizsgálat viszonylag hosszú időt vesz igénybe; a kész termék azonosításának nehézségei). Úgy véljük, hogy a kifogásoltak még orvosolhatók a szabadalmi jog körében. A fő akadály az, hogy az áramköri kivitelezések nem felelnek meg a szabadalomjogi újdonság követelményének. 3. A szerzői jog és az integrált áramkörök Az integrált áramkörök jogi védelme kérdésének a felvetésekor a szerzői joggal foglalkozó szakemberek egy részének az volt a véleménye, hogy a számítógépprogramok oltalmához hasonlóan az IC-k védelme is a szerzői jog körében oldható meg. Bármennyire is vonzónak tűnt azonban a szerzői jognak az integrált áramkörök által igényelt követelményekhez való illesztésének a feladata, világossá vált, hogy ez az illesztés a hathatós jogvédelem szempontjait figyelembe véve nem oldható meg. Az integrált áramkör vagy az előállítására használt maszk ugyanis egy különleges, de az ipar körébe tartozó és nem a művészeti alkotásokhoz sorolható tárgy. Az az álláspont alakult ki, először a kérdés megoldásában úttörő szerepet játszó Amerikai Egyesült Államokban, majd Japánban, hogy az IC-k áramköri kivitelezésének, illetőleg a maszknak a jogi védelme csak különleges, úgynevezett sui generis jogszabállyal valósítható meg. Szükségessé vált olyan intézkedések bevezetése, amelyek az IC-k, illetőleg az integrált áramköri ipar sajátságaiból fakadnak, és a jog korlátozását eredményezik. 220
