F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - II. Növényfajták
II. Növényfajták A növényfajták jogi oltalma Az új növényfajták jogi oltalmának problémája viszonylag rövid történelmi múltra tekint vissza. Az ezzel kapcsolatos szabályozás először az USA-ban jelent meg 1930-ban, amikor a Kongresszus szükségesnek látta, hogy , .megszüntesse a diszkriminációt a növénynemesítők és az ipari feltalálók között”. Az elfogadott törvénymódosítás révén az USA-ban bevezették a növényi szabadalom (plant patent) intézményét, amelyet jelenleg is lehet igényelni növények ivartalan úton szaporított új változatára. kivéve a gumóról szaporított növényeket. A továbbiakban Franciaországban (az 1949-es ún. „Rouge Meilland’kiöntés kapcsán) vonták be a/ uj növényfajtákat a szabadalmi rendszerbe. Az NSZK-ban a 60-as években a „Rote Taube”döntés mondta ki, hogy a biológiai erők módszeres hasznosítása oltalmazható a szabadalmi rendszer keretében. A későbbiek során azonban a legtöbb fejlett nyugat-európai országban (Nagy- Britannia, Franciaország, NSZK, Hollandia, Dánia, Svédország, Belgium, Spanyolország és Új Zéland) kizárták a szabadalmi oltalomból az új növényfajtákat, és azokra vonatkozóan külön fajtaoltalmi tanúsítványos oltalmat vezettek be. Az e törvények által bevezetett fajtaoltalmi rendszereknek számos közös vonásuk van, mivel sok vonatkozásban figyelembe vették az új növényfajták oltalmára 1961-ben kötött nemzetközi egyezményt (UPÖV). Az egyezmény valamennyi botanikai genusra és speciesre alkalmas, s a védelem hatékonysága érdekében a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legnagyobb számú fajtára terjesszék ki az oltalmat. Az egyezmény rögzíti, hogy a tagállamok kötelesek a növényfajták oltalmát biztosítani, lehetőségük van azonban a szabadalom vagy a fajtatanúsítványos oltalmi forma közötti választásra. Az oltalom időtartama nem lehet rövidebb tizenöt évnél, egyes növényfajták (pl. gyümölcsfák) vonatkozásában pedig tizennyolc évnél, az oltalom megadásától számítva. Az oltalom jogosultja a fajta nemesítője vagy annak jogutódja: kizárólagos joga kiterjed a szaporítóanyag kereskedelmi forgalomba hozatal céljára való előál-211
