F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - I. Biotechnológia

ganizmust átszállították Y nemzetközi letéteményes szervhez, nem illeti őt meg az új letétbe helyezés joga mindaddig, amíg a helyettesítő szervtől nem kap egy, a h) pontban említett tartalmú értesítést (4. cikk (2) bekezdés).

r) Ha a letevő azt kívánja, hogy a mikroorganizmus tárolásával nemcsak a helyettesítő szerv, hanem egy általa megjelölt másik nemzetközi letéteményes szerv is foglalkozzék, e szándékáról értesítenie kell az eredeti (nemzetközi letéteményes szervként való működését már nem folytató) intézményt, és fedeznie kell a szállítás költségeit (természetesen viselnie kell az általa meghatározott új nemzetközi letéteményes szerv vonatkozásában az anyagi terheket is) (5.1 szabály (e) pont).

s) A működését már nem folytató intézmény, a letevő kérésére, ha ez lehetséges, megőrzi az eredetileg nála letétbe helyezett mikroorganizmus mintáit (5.1 szabály (f) pont).

t) Az OTH előtt folyó eljárásban a bejelentő, miután tudomására jutott, haladéktalanul köteles bejelenteni a hivatalnak, hogy a helyettesítő szerv milyen új jelzéssel látta el az átvett törzset, hivatkozva az eredeti letétbe helyezés számára, illetőleg jelére is (5.1 szabály (c) pont). Ez célszerűen oly módon történhet, hogy a bejelentő benyújtja az OTH-hoz az átvétellel kapcsolatban a helyettesítő szervtől kapott átvételi elismervény másolatát.

A letétbe helyezés körülményeire vonatkozóan a szerződés szerinti nemzetközi letétbe helyezési szervek követelményei (Industrial Property 1987. január, p. 25-36.) az irányadók. A magyar nemzetközi letéteményes szervnek, az 1986. június 1-jétől működő Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Magyar Nemzeti Gyűjteményének (MIMNG) — Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem — fontosabb előírásai a következők (15/1986. (IX. 17.) MÉM számú rendelet, megjelent a Magyar Közlöny 1986. évi 40. számában; a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak a mikroorganizmustörzsek letétbe helyezésére vonatkozó

III./22/1986. (ÁT 36.) számú ármegállapítása, megjelent az Árszabályozás és Termékforgalmazás 1986. évi 36. számában):

— a letétbe helyezhető mikroorganizmusok jegyzéke baktériumokat, gombákat, vírusokat, fágokat, rickettsiákat, algákat, protozoákat, sejtvonalakat és hibridómákat foglal magában, az obiigát humán patogén fajok, illetőleg növényi kórokozók kivételével; az átvétel feltétele a környezet szempontjából való veszélytelenség és a szokásos körülmények között való tárolhatóság (tenyészthetőség);

— a mikroorganizmustörzset fagyasztva szárított vagy élő tenyészet alakjában kell az egyetem rendelkezésére bocsátani;

— a letétbe helyezésért térítési díjat kell fizetni.

Mint az előző tárgyalásból kitűnik, a Budapesti Szerződés keretében a biztosítékok rendszere alapján a szabadalmi hivatalok, a nemzetközi letéteményes szervek és a bejelentő összehangolt részvételével olyan eljárást dolgoztak ki. amely az egyes országokban külön-külön végrehajtott letétbe helyezéshez képest egyértelműen kedvezőbb.

205