F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - I. Biotechnológia
azon szervei, amelyek egy szabadalmi bejelentésre vagy valamely szabadalomra vonatkozó jogvitában eljárnak, elismerik a szabadalmi bejelentésben vagy a szabadalomban az oltalmi igény tárgyával összefüggésben megnevezett mikroorganizmus(ok)nak a Budapesti Szerződés végrehajtása keretében bármelyik nemzetközi letéteményes szervnél végrehajtott letétbe helyezését (L. a szerződés 3. cikk (1) bekezdés (a) pontját), amelyet a nemzetközi letéteményes szerv által kiadott átvételi elismervény másolatának a benyújtásával igazol a bejelentő. Az átvételi elismervény nek a kiállítás időpontja tekintetében ki kell elégítenie azokat a követelményeket, amelyeket az Szt.V. 21. §-a a letétbe helyezési elismervénnyel kapcsolatban előír, a meghatározott jogkövetkezmények mellett. b) A bejelentőnek tekintettel kell lennie arra, hogy az OTH előtti szabadalmi eljárást követően sor kerülhet a megadott szabadalmat támadó megsemmisítési kereset benyújtására, és ennek az eljárásnak a keretében minták kiadására a letétbe helyezett mikroorganizmus(ok)ból. Minták kiadása szükségessé válhat ezenkívül az OTH által a megadott szabadalommal kapcsolatosan lefolytatott más eljárásokban és a Fővárosi Bíróság előtt folyó eljárásokban, illetőleg szabadalmi perekben is. Ezért a bejelentőnek előnyösen a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Magyar Nemzeti Gyűjteményénél, a MIMNG-nél vagy valamely olyan nemzetközi letéteményes szervnél célszerű letétbe helyeznie a mikroorganizmus(oka)t, amelynek állama nem támaszt akadályokat a mikroorganizmus kivitelével kapcsolatban. Általában ugyancsak célszerű, ha a letétbe helyezés végrehajtása előtt a bejelentő tisztázza: fennállnak-e behozatali korlátozások azon állam területén, amelyen a kiválasztott nemzetközi letéteményes szerv elhelyezkedik? Ilyenek létezése ui. adott esetben a letétbe helyezes végrehajtásának a meghiúsulását vonja maga után (L. a szerződés 5. cikkét). A tenyészetek szállítására vonatkozóan a postai és a vámszabályzatok rendelkeznek. A nemzetközi forgalom tekintetében az Egyetemes Postaunió (UPU) 1974. évi lausanne-i ülésén megkötött egyezmény 19. cikke a következőket rögzíti: ,,A romlandó biológiai anyagokat a Részletes Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell kiszerelni és csomagolni: ezeket a levelekre vonatkozó díjszabás szerint kell kezelni és ajánlott küldeményként továbbítani. Ilyen küldemények cseréje csak hivatalosan elismert, minősített laboratóriumok között bonyolítható le. Ez a csere továbbá azokra az országokra korlátozódik, amelyek postai hatóságai készségüket nyilvánították ilyen küldemények kölcsönös (vagy valamelyik irányban való) továbbítására.” Az országokban alkalmazott tiltó szabályokról a Nemzetközi postai kézikönyv tájékoztat. Ez határozza meg a csomagolás módját és a különleges jelöléseket is. Ha egy ország a ,,romlandó biológiai anyag” továbbítását tiltottnak nyilvánítja, a minták ebbe az országba csak a postai rendszertől függetlenül (pl. repülőgépen szállítva) juttathatók el. Nem tekintendő „romlandó biológiai anyagnak” a nem patogén, szárított tenyészet: ez tehát megfelelő (különleges címkével ellátott) csomagolásban postai úton szállítható. Repülőgépen való továbbítás esetén a minta „veszélyes árunak” minősül, amelyre a Nemzetközi Légi Szállítási Egyesületének a szabályzata (IATA) („Ve-201
