F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - I. Biotechnológia
portja 1983-ban egy tudományos folyóiratban közölte a LAV-vírus elkülönítésének tényét. (A vírus mintáját intézetközi együttműködés keretében már korábban átadta az amerikai Országos Rákkutató Intézetnek.) Ugyanebben az évben szabadalmi bejelentést tett az Egyesült Államokban a vírus gyakorlati alkalmazására vonatkozóan. Amerikai kutatók csupán 1984-ben nyújtottak be hasonló tárgyú, egy HTLV III. nevű vírusra vonatkozó bejelentést, az amerikai szabadalmi hivatal azonban erre a bejelentésre adta meg a — jelentős anyagi következményekkel járó — szabadalmat, a francia bejelentést függőben tartva. Mivel a francia kutatók nem fogadták el azt az amerikai állítást, amely szerint a LAV-vírus nem bizonyult általuk tenyészthetőnek. és ún. interferenciaeljárást kezdeményeztek az amerikai szabadalmi hivatalban, másrészt egy 1986-ban a Science c. folyóiratban megjelent közleményben az amerikaiak elismerték, hogy az egyik első tudományos publikációjukban a Pasteur Intézet vírusának — mint saját vírusnak — elektronmikroszkópos felvételét mutatták be, sor került a felfedezés elsőbbségének bizonyítására. Az interferenciaeljárásban egy páratlan nemzetközi tudósbizottság a két vírus azonossága mellett foglalt állást, és azt HIV- vírusnak nevezte el, megállapítva mindkét kutatócsoport hozzájárulásának a jelentőségét, egyiknek sem adva elsőbbséget a másikkal szemben. Ezt követően Reagan amerikai elnök és Chirac francia miniszterelnök 1987. március 31-én megállapodást írt alá, amely azt irányozza elő, hogy 1987. január 1-jei hatállyal valamennyi (francia és amerikai) kutató-felfedező nevére, egyenlő arányban, adnak meg egy olyan amerikai szabadalmat, amely mind az 1983-ban tett francia, mind az 1984-ben benyújtott amerikai szabadalmi bejelentést magában foglalja. Az 1987. január 1-je előtt — az amerikai fél javára — befolyt szabadalmi díjak azonban elvesztek a francia fél számára, amely így paradox módon nagy árat fizetett a előiratban közölt értékes információért. A „grace period” kérdése — több más, anyagi és alaki szabadalmi jogi problémával együtt — jelenleg egy olyan nemzetközi szerződéstervezet része, amely a találmányok oltalmára vonatkozó egyes rendelkezések összhangba hozására irányul; ennek megkötésére várhatóan egy-két éven belül diplomáciai értekezletet hív össze a WIPO. 3. A „gyakorlatban való alkalmazhatóság” kritériumának kielégítése mikroorganizmusok felhasználásán alapuló találmányok esetében Mind a különböző országok szabadalmi törvényei, mind a kialakult nemzetközi (regionális) jogi szabályozás szerint a szabadalom engedélyezésének egyik feltétele a szabadalmazandó találmány kellő részletességű leírása abból a célból, hogy bármely harmadik fél ellenőrizhesse a gyakorlatban való alkalmazhatóságot, egyben a szabadalmi igény jogosságát, megalapozottságát, és adott esetben a szabadalom megadásával kapcsolatban ellenvéleményének adhasson kifejezést. A legtöbb — pl. vegyi, mechanikai tárgyú — eljárás esetében ennek a követelménynek a teljesítése nem ütközik nehézségekbe, a mikroorganizmusok alkalmazásán alapuló találmány leírása azonban csak abban az esetben tekinthető kielégítő részletessé-197
