F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - V. A szabadalmi információ
összevetés alapját a kiválasztott paramétereknek a feltárt szabadalmi dokumentumokban való azonosítása teremti meg. Egy műszaki alkotás — korábban már részletesen elemzett — szabadalomtisztasága olyan relatív fogalom, amely a szabadalmak hatályának területi és időbeli korlátái miatt csak egy adott időpontra nézve és egy adott ország vonatkozásában állapítható meg. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált alkotás semmilyen sajátossága nem ütközik ott érvényes oltalmi jogokba. Míg az iparjogvédelmi prognosztikai vizsgálatot az általános iparpolitikai és irányítási döntések, a kutatás-fejlesztés irányának kitűzése, a termelés és a termékszerkezet korszerűsítése vagy a műszaki fejlesztési tervek kialakítása előtt célszerű alkalmazni, s arra szolgál, hogy megismerhetők legyenek a szakterületek korszerű megoldásai, a világpiaci versenytársak törekvései, addig a szabadalomtisztaság-vizsgálatot a konkrét gyártmány- és gyártásfejlesztés megkezdése, az újonnan kifejlesztett vagy korszerűsített műszaki-szellemi alkotás hasznosítása, licencia adása, illetve komplex gazdasági műveletek előtt célszerű alkalmazni. Jól érzékelhető, hogy a szabadalomtisztaság-vizsgálat kapcsán elvégzendő műszaki-gazdasági, illetve jogi elemzés és értékelés kívánja a legszélesebb területre vonatkozó szakértelmet a konkrét ismeretek szintjén. A szabadalomtisztaság megállapítására irányuló elemzés kiterjed a szabadalmas jogainak megállapítására, az igénypontok felépítési rendszerének és oltalmi körének meghatározására, a találmány egyes jellemzőinek és ezek összességének megállapítására, majd a védett megoldás és a vizsgált alkotás jellemzőinek és egészének részletes és pontos egybevetésére. Ez a műveletsor mind a találmányok, mind a használati minták, mind pedig az ipari minták és védjegyek oltalmi helyzetének vizsgálata kapcsán elvégzendő, az értelemszerű módosításokkal. 4. Számítógépes szabadalmi adatbázisok és figyelő szolgálatok A világ informatikai tevékenységének ,,megatrendjeit” érzékletesen kifejezi az utóbbi évek sokszorosára nőtt adatbankmennyisége is. A Directory of On Line Databases 1985 tavaszi kiadása 2247 bejegyzést tartalmazott, 2764 adatbázis és különböző elnevezésű adatnyilvántartó időszerű leírásával együtt. 1986 közepére az általános bejegyzések száma már mintegy 3200-ra nőtt, csupán Európában havonta mintegy tíz új ,,be nem jelentett” adatbank jön létre; összegzett növekedési rátájuk lényegesen meghaladja az időszaki nyomtatott folyóiratokét. A hetvenes években az iparjogvédelmi információval foglalkozók érdeklődése is világszerte a számítógépek felhasználása, különösen a szabadalmi bibliográfiai adatbázisok létrehozása felé irányult. A kutató-fejlesztő tevékenység szabadalmi információs megalapozása szempontjából jelentős kínálat legfontosabb intézményei és szolgálatai a következők: INPADOC-adatbázisok és szolgáltatások Az INPADOC (International Patent Documentation Center) létrejötte a szabadalmi dokumentumok NSZO szerinti és szabadalomcsaládok szerinti világméretű nyilvántartásának biztosítására a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által 163
