F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - V. A szabadalmi információ
A célirányos feltáró és rendszerező tevékenység eredményeire érzékletesen rávilágít egy, az amerikai szabadalmi leírások bázisán folytatott francia statisztikai dokumentációs vizsgálat. Elegendő az elemzés alapján megkülönböztetett számos körvonalazható jellemző közül a legfontosabb tíz részleges bemutatása, ezek: aktivitás, időszerűség, dominancia, hatókör, koncentráció, komplexitás, kompatibilitás, univerzális jelleg, változatosság és növekedés. Az aktivitás esetében például döntő kérdés, vajon az adott szabadalmi csoporton belül egy bizonyos időszakban hány szabadalmat jegyeztettek be vagy hány találmányi bejelentést tettek. A regisztrált aktivitáson azt értjük, milyen gazdasági jelentőséget tulajdonítanak egy adott technológiának. Ha növekszik az aktivitás, azaz növekszik a találmányi bejelentések száma egy adott területen, ez arra utal, hogy a kutató-fejlesztő munka jelentős anyagi támogatásban részesült, ami progresszív jelenség. Az aktivitás (a találmányi bejelentések) csökkenése egy adott területen arról tanúskodik, hogy a technológia vagy elavult, vagy csupán néhány gyártó fordít rá figyelmet, akik azonban a kitűnő szabadalmi oltalom következtében a piacon monopolhelyzetben vannak; az ilyen csúcstechnológiát a későbbiekben egyes esetekben csak licencvásárlással lehet megszerezni. Az úgynevezett időszerűség esetében egy újabban kialakult terület vagy ágazat szabadalmi bejelentéseiről van szó, ami gyorsan fejlődő technológiára utal, melynek fejlesztésén különböző gyártók vagy kutatóintézetek dolgoznak. Ha viszont régebbi keletű területen szabadalmaztatnak valamilyen eljárást, ahol ritkán születnek új találmányok, ez annyit jelent, hogy ezen a területen a jól bevált, már korábban is alkalmazott technológiák uralkodnak. Az úgynevezett dominancia esetében a szabadalmi leírásokban egymásra kölcsönösen hivatkozó cégek közötti kapcsolatokról kapunk képet. Ebből megítélhető egy adott cég szabadalmi vonatkozásban elfoglalt relatív helye. Ha például az adott szabadalmi leírásban túl sok a „saját idézet”, ez annyit jelent, hogy az illető vállalat úgynevezett defenzív szabadalmi stratégiát folytat, azaz meg akarja őrizni helyét az ágazatban. Ha az esetek többségében az idézetek vagy a hivatkozások idegen cégekre vonatkoznak, akkor ez arra utal: az illető cég olyan területre kíván bevonulni, melyen a konkurens cég dominál. Ami az úgynevezett hatókört illeti, a szabadalmi leírások alapján kialakul az úgynevezett szabadalmi térképek formája. Ezekről leolvashatók a feltalálók és azok a vállalatok, melyek bizonyos területen az adott technológia és találmányok tulajdonosai. Ha ezeket a szabadalmi térképeket összehasonlítjuk, ebből képet alkothatunk a stratégiailag jelentős szabadalmakról, a konkurencia technológiai fejlődésének az irányairól, azokról a területekről, illetve ágazatokról, melyeken az adott cég rendszeres kutató-fejlesztő munkát folytat, valamint a cég relatív helyzetéről. Koncentráción azt értjük, mekkora számú szabadalom található egy adott műszaki területen az egy tulajdonos kezében. Ha azt látjuk, hogy a szabadalmi jog csupán néhány vállalatra összpontosul, akkor erre a monopolizált és a szabadalmi jog által „leblokkolt” műszaki területre gyakorlatilag igen nehéz behatolni, 160
