F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - V. A szabadalmi információ
delmi dokumentáció és információ országos hatókörű fejlesztéséért. Ez a feladata a hivatal Szabadalmi Információs Központjának, amelynek keretében — mint ahogy már arról beszéltünk — nyilvános gyűjteményként működő Szabadalmi Tár, valamint módszertani és kiadói tevékenységet végző egységek biztosítják a következőkben bemutatandó hazai és nemzetközi szabadalmi tájékozódási lehetőségeket. A konkrét szabadalmi információs eszköz- és intézményrendszer vázlatos áttekintése előtt azonban emlékeztetni szükséges a hazai tudományos és műszaki információszolgáltatás és a felhasználás (különösen az iparjogvédelmi információrendszer keretében fennálló) viszonyának paradoxonjára. Jóllehet az utóbbi évtized és a jelen hazai információszolgáltatási választéka és esetenkénti mélysége jóval szélesebbnek és kielégítőbbnek tűnik, mint az érzékelhető igények mértéke, ez az ismeretpotenciál még alatta marad a mai magyar gazdaság és tudományos műszaki alkotó tevékenység számára szükséges „kritikus tömegnek”. Ezt a diagnózist erősítik a mérnökök információs igényének felmérését szolgáló WFEOUNESCO módszertan 1985—86. évi hazai kísérleti alkalmazásának a tapasztalatai. A felhasználás igényszintje és a szolgáltatás mennyisége, valamint színvonala közötti kölcsönhatást a K+F-tevékenység iparjogvédelmi információs támogatásában a következő három megfontolás érvényesítésével lehet előnyös irányban befolyásolni: — mivel a mindenkori feladattal összhangban álló, adekvát ún. „informáltsági szint” követelményének hiányában a hazai K+F-tevékenység — s különösen a műszaki fejlesztési alkotó munka — sokszor esetleges és alkalmi jelleggel használja fel a releváns forrásokat és anyagokat, e követelményt közvetett közgazdasági eszközökkel csakúgy, mint közvetlen — például az OTH Iparjogvédelmi kutatások és vizsgálatok c. szabvány alkalmaztatása — eszközökkel érvényesíteni szükséges; — tudatosan ügyelni kell arra, hogy a kereslethez igazított információszolgáltatások elve a látens igények elhanyagolásához vezet; — az információszolgáltatás hatékonyságának egzakt mérésében tapasztalható bizonytalanságok ne akadályozzák a szükséges szakmai információellátási fejlesztések indokoltságának a felismerését. 2. Szabadalmi dokumentumok, rendszerezésük és feldolgozásuk Hazai és külföldi szabadalmi leírások és közlönyök Az iparjogvédelmi oltalmat igénylő, illetve az abban részesült fnűszaki szellemi alkotások (találmányok, használati minták, ipari minták) és árujelzők (védjegyek) leírásait, ábráit vagy egyéb ismertetőit, valamint az alkotók és tulajdonosok adatait, az esetlegesen bekövetkező változásokat az egyes államok iparjogvédelmi hatóságai állandósult dokumentumfajtákban hozzák nyilvánosságra. Ezek hagyományos megjelenési formái: a rendszeresen megjelenő — az összes alkotásfajtára kiterjedő — közlönyök, az ezek anyagait felölelő nyilvántartások és összefoglaló 141
