F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
Mivel az igénypontok a találmány jellegzetességeit csak röviden, kötött formában és általánosítással foglalják össze, egyes esetekben szükségessé válik az igénypontokban használt kifejezések jelentésének a tisztázása. Ilyen esetben a felek nyilvánvalóan eltérően értelmezik a szabadalom igénypontjainak a meghatározásait, és a bíróságnak, illetve a hatóságnak kell megítélnie, hogy a felek által megfogalmazott értelmezések közül melyik vonatkoztatható a találmány lényegére. Ha az igényponti jellemzők eltérő értelmezésében a bíróság vagy a hatóság saját szakértelme alapján nem tud dönteni, akkor a leírás értelmezése ügyében megkeresheti az OTH-t szakvéleménykérés céljából. A szabadalmi leírást értelmező szakvéleményt tehát az OTH csak bíróság vagy hatóság (minisztérium, országos hatáskörű szerv, szabálysértési hatóság) megkeresése alapján ad. Az ellenérdekű felek azonban a bírósági vagy egyéb hatósági eljárás során indítványozhatják azt, hogy az eltérő értelmezések megjelölésével az eljáró hatóság kérjen szakvéleményt (leírás értelmezését) az OTH-tól. A bíróság (egyéb hatóság) akkor is kérhet az OTH-tól szakvéleményt, ha ezt valamelyik fél ellenzi. Az OTH a leírás értelmezése ügyében is tanácsban jár el. Az oltalmi kör terjedelmét az igénypontok határozzák meg, ezért az OTH az értelmezésben mindig a szabadalmi igénypontokból indul ki. Az igényponti jellemzőket csak a leírás és a rajz alapján lehet értelmezni. A leírás és a rajz csak tisztázhatja, magyarázhatja az igényponti jellemzőket anélkül, hogy bővítené vagy korlátozná az oltalmi kört és ezáltal a szabadalmi jog terjedelmét. Az oltalmi kör terjedelmének a megállapítása során az igényponti jellemzők meghatározásakor a leírás és a rajz magyarázatán túlmenő értelmezés szabálytalan. Ezt a tilalmat természetesen csak józan mérséklettel szabad alkalmazni. így pl. nem lehet elzárkózni az elől, hogy az igénypontban vagy a leírásban használt szakkifejezések értelmezésére általánosan ismert kézikönyvek, értelmezőszótárak, egyetemi tankönyvek felhasználhatók legyenek. Erre azért is szükség lehet, mert a szabadalmi leírásnak nem kell értelmezni, magyarázni a szakterületen általánosan ismert, használt szakkifejezéseket. Mivel a per tárgyának megítélésében az OTH szakvéleménye az alappert tárgyaló bíróságot nem befolyásolja, ez a szakvélemény csak egy előzetes állásfoglalás, ezért a szakvéleményt közvetlenül jogorvoslattal nem lehet megtámadni. 124