F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya

Az alaki vizsgálat során az OTH ellenőrzi, hogy lerótták-e az illetékeket, szabályszerűek-e az iratok, a kérelmek és az azokat megalapozó igazolások, megvan-e minden adat, azok helyesek-e, s az egyéb mellékleteken feltüntetetekkel azonosak-e. Mulasztás vagy ellentmondás esetén hitelt érdemlően kell összhangot teremteni az egyes iratok, illetve adatok között. Ha a leírásban nem a hatályos magyar jogszabályban (szabványban) meghatá­rozott egységekben szerepelnek a mértékadatok, a bejelentőt ugyancsak figyel­meztetni kell a hiány pótlására. A leírás, a rajz és a kivonat, s főleg az igénypontok alaki hiányosságainak a pótlására a bejelentőt a feltárt érdemi kifogások felsorolásával egyidejűleg szólítja fel az OTH. Előfordulhat pl. hogy már az alaki feltételek vizsgálata során egyértel­műen megállapítható az egység hiánya. Ilyen esetben az OTH az alaki hiányok pótlására vonatkozó felhívással egyidejűleg megosztásra is felszólítja a bejelentőt. 5. A szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatának a köre a) A műszaki jelleg vizsgálata A műszaki jelleg vizsgálata során a következőkre kell figyelemmel lenni: Ha a találmány címe világos és valóban összhangban van a leírás egészével, beleértve a szabadalmi igénypontokat is, akkor sok esetben már magából a címből lehet következtetni a műszaki jelleg hiányára vagy meglétére. Például: ha a talál­mány címe matematikai eljárásra utal vagy kódolásra, szoftverre esetleg progra­mozásra, ez esetben már a címből következtetni lehet a műszaki jelleg hiányára. A cím többnyire a megoldás tárgykörét is kifejezi. A bejelentések egy nem elha­nyagolható részében nyilvánvalóan megállapítható, hogy a védendő megoldás tárgyköre kívül esik azon megoldások tárgykörén, amelyek a kitűzött feladatot műszaki úton és eszközökkel oldják meg. b) A gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálata A gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálata során mindig a kitűzött, a megoldandó feladatból kell kiindulni, és azt kell megvizsgálni, hogy a bejelentő az általa kitű­zött feladatot megoldotta-e, és ha igen, hogyan? Nem tekinthető a gyakorlatban alkalmazhatónak az olyan megoldás, amely bár ismételten megvalósítható, eredménye változó, mindig más. A harmadik eset az, amikor a bejelentő az általa kitűzött feladatot nem oldotta meg. Ez akkor fordul elő általában, amikor a feladat megoldása csak valamely ér­vényes természeti törvény (pl. energiamegmaradás törvénye) megsértése árán vol­na lehetséges. Minthogy a természet törvényei objektív törvények, megváltoztatá­suk nem tartozik az ember lehetőségei közé, az ilyen feladatok nem oldhatók meg. Az ilyen természetű feladatokat tartalmazó vagy ilyen természetű feladatra vissza­vezethető bejelentések csupán látszólagos megoldásokat szolgáltatnak. Ezek nem tekinthetők a gyakorlatban alkalmazhatóknak. Ha kétségek támadnak a megvaló­síthatósággal vagy annak eredményével kapcsolatban, bonyolultabb esetekben (másodfokú perpetuum mobile) szakvéleményt kér az OTH, és nyilatkozattételre 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom