F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
Az alaki vizsgálat során az OTH ellenőrzi, hogy lerótták-e az illetékeket, szabályszerűek-e az iratok, a kérelmek és az azokat megalapozó igazolások, megvan-e minden adat, azok helyesek-e, s az egyéb mellékleteken feltüntetetekkel azonosak-e. Mulasztás vagy ellentmondás esetén hitelt érdemlően kell összhangot teremteni az egyes iratok, illetve adatok között. Ha a leírásban nem a hatályos magyar jogszabályban (szabványban) meghatározott egységekben szerepelnek a mértékadatok, a bejelentőt ugyancsak figyelmeztetni kell a hiány pótlására. A leírás, a rajz és a kivonat, s főleg az igénypontok alaki hiányosságainak a pótlására a bejelentőt a feltárt érdemi kifogások felsorolásával egyidejűleg szólítja fel az OTH. Előfordulhat pl. hogy már az alaki feltételek vizsgálata során egyértelműen megállapítható az egység hiánya. Ilyen esetben az OTH az alaki hiányok pótlására vonatkozó felhívással egyidejűleg megosztásra is felszólítja a bejelentőt. 5. A szabadalmi bejelentés érdemi vizsgálatának a köre a) A műszaki jelleg vizsgálata A műszaki jelleg vizsgálata során a következőkre kell figyelemmel lenni: Ha a találmány címe világos és valóban összhangban van a leírás egészével, beleértve a szabadalmi igénypontokat is, akkor sok esetben már magából a címből lehet következtetni a műszaki jelleg hiányára vagy meglétére. Például: ha a találmány címe matematikai eljárásra utal vagy kódolásra, szoftverre esetleg programozásra, ez esetben már a címből következtetni lehet a műszaki jelleg hiányára. A cím többnyire a megoldás tárgykörét is kifejezi. A bejelentések egy nem elhanyagolható részében nyilvánvalóan megállapítható, hogy a védendő megoldás tárgyköre kívül esik azon megoldások tárgykörén, amelyek a kitűzött feladatot műszaki úton és eszközökkel oldják meg. b) A gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálata A gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálata során mindig a kitűzött, a megoldandó feladatból kell kiindulni, és azt kell megvizsgálni, hogy a bejelentő az általa kitűzött feladatot megoldotta-e, és ha igen, hogyan? Nem tekinthető a gyakorlatban alkalmazhatónak az olyan megoldás, amely bár ismételten megvalósítható, eredménye változó, mindig más. A harmadik eset az, amikor a bejelentő az általa kitűzött feladatot nem oldotta meg. Ez akkor fordul elő általában, amikor a feladat megoldása csak valamely érvényes természeti törvény (pl. energiamegmaradás törvénye) megsértése árán volna lehetséges. Minthogy a természet törvényei objektív törvények, megváltoztatásuk nem tartozik az ember lehetőségei közé, az ilyen feladatok nem oldhatók meg. Az ilyen természetű feladatokat tartalmazó vagy ilyen természetű feladatra visszavezethető bejelentések csupán látszólagos megoldásokat szolgáltatnak. Ezek nem tekinthetők a gyakorlatban alkalmazhatóknak. Ha kétségek támadnak a megvalósíthatósággal vagy annak eredményével kapcsolatban, bonyolultabb esetekben (másodfokú perpetuum mobile) szakvéleményt kér az OTH, és nyilatkozattételre 106
