F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya

pontjait, és az a jog marad érvényben, amely előbb keletkezett. Az elsőbbség mértékadó annak megítélésében

a) kit illet meg a szabadalom, ha egymástól függetlenül két vagy több (jogi vagy természetes) személy tett ugyanazon tárgyra — mint annak feltalálója vagy a feltaláló jogutódja — szabadalmi bejelentést, és nem vetődik fel egyik bejelentővel szemben sem olyan jogi igény, amely a feltalálói vagy jogutódi minőséget kizárja (vagyis ha a tényállás arra mutat, hogy egymástól függetlenül ketten találták fel — lényegében — ugyanazt);

b) rontja-e a bejelentett találmány újdonságát valamilyen korábbi nyomtatvány, nyilvános gyakorlat, korábbi szabadalom, azaz anterioritás.

A bejelentő jogigénye csak olyan jogi tény alapján támadható meg, amely a bejelentés elsőbbségének időpontja előtt keletkezett. Ezt az időpontot ,,az elsőbbség napjaiként szokás megjelölni, de minthogy két jogi tény azonos napon is keletkezhet, az elsőbbséget igazoló okmányokon az órát és a percet is feltüntetik.

Nem az a mértékadó, mikor alkották meg a találmányt (ezt rendszerint nehéz lenne kideríteni), nem is az, hogy egyéb helyen mikor ismertették, hanem az, hogy mikor jelentette be a feltaláló (jogutódja) az OTH-nak a találmányt, illetve az elsőbbségi igényét. A szabadalmi bejelentés elsőbbsége három fajta jogi tényre alapítható, ennek megfelelően háromféle szabadalmi elsőbbség van: általános az úgynevezett „bejelentési elsőbbség”, az általánostól eltérőnek nevezzük az uniós elsőbbséget és a kiállítási elsőbbséget.

Minden olyan szabadalmi bejelentés, amelynél nem igényeltek általánostól eltérő elsőbbséget, a bejelentés napjának elsőbbségét élvezi. Ez azt jelenti, hogy elsőbbségként azt az időpontot ismerik el, amikor a találmányi bejelentést az OTH iktatókönyvébe beiktatták.

A bejelentőnek joga van a leírás — beleértve az igénypontokat is — és a rajz módosítására. A módosítással és megosztással más helyen foglalkozunk részletesen. (L. 114. oldalon.) Itt annyit jegyzünk meg, ha az engedélyezési eljárás során átdolgozzák a találmány leírását, és olyan jellemzőkre is oltalmat kémek, amelyek az eredetileg benyújtott leírásban, az ún. elsőbbségi példányban nem szerepeltek, akkor az OTH ezeknek a jellemzőknek a vonatkozásában azt az új elsőbbségi napot fogadja el, amelyen a módosítást tartalmazó anyagot az OTH iktatta. Ez a módosítási elsőbbség, amely az átdolgozott leírás egyes igénypontjaira vagy valamennyi igénypontjára vonatkozhat. A módosítási elsőbbségű igénypontokra természetesen újdonságrontó lehet minden, az eredeti bejelentési nap után, de a módosítási elsőbbség időpontja előtt keletkezett anterioritás.

A módosítási elsőbbséget a bejelentőnek kell igénypontonként feltüntetnie.

A módosítás illetékköteles. Az OTH gyakorlata szerint a leírásnak a bejelentő által kezdeményezett átdolgozása (tehát ha nem hivatali felhívásra történik), módosításnak minősül, még akkor is. ha a műszaki tartalom nem bővül. A módosítási illetéket ilyen esetben is le kell róni.

Ha valaki a találmányát — mielőtt azt szabadalmazásra bejelentette volna — olyan kiállításon teszi közszemlére, amelyet az OTH elnöke a Magyar Közlönyben közzétett hirdetményében a kiállítási elsőbbség igazolására jogosít fel (ilyen példá103