Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)

V. A komplex know how részletesebb elemzése

mert ez esetben a tisztított gázkeveréket nem 1, hanem pl. 20 atmoszféráról kell a szintézishez szükséges 300 atmoszférára komprimálni, ami jelentős kompresszióé energia megtakaritást jelent /ez villamos energia megtakarításban jelentkezik/. Ehhez a nyomás alatti földgázbontáshoz azonban már nem lehetett a jól bevált vizes széndioxid kimosást alkalmazni, mert az gyakorlatilag csak atmoszférikus nyomásra volt alkalmazható, és igy a nyomás alatti bontás előnyeit elveszítettük volna. Éppen ezért uj széndioxidmosásx kellett kidolgozni. Ez a megoldás azutan lehetővé tette az eddiginél lényegesen nagyobb egységek építését is, ami megint uj problémákat hozott magával, nevezetesen nagyméretű reaktorokat kellett építeni. Tovább fejlesztették azutan magukat a bontást is, ma már gyakori az un. vizgőzös reformálasi eljárás, ezzel a teljes eljárás energiaszükségletét lehetett ismét csökkenteni, amit azonban csak úgy lehetett teljes mértékben kihasználni, ha a korábbi un. rézlugos azénmonoxid eltávolítás helyébe egy újfajta megoldás, az un. metanizalás léphetett. Ez azután más problémákat hozott magával, stb.

Az ammóniagyártás e lényeges forradalmasítása és ennek révén a 100 tonnás egységekről az 500-1000 tonnás egységekre való áttérés mintegy 6-8 óv alatt játszódott le, mig ezt megelőzően a hagyományos eljárás lényegében több évtizedig alig változott. Az egyes részletmegoldásokra még itt-ott találhatunk szabadalmakat, de az egész megoldásra aligha. Az említett részletmegoldások összehangolása, az optimális energiahasznositás kidolgozása, az automatizálás bevezetése, a legcélszerűbb általános üzemelröndezós megtervezése együttesen messze túlhaladják az egyszerű engineering kereteit, a mindennapi tervezés szintjét, ás csak különleges know how, méghozzá komplex know how birtokában végezhetők el. E komplex know how-val gyakran nem is rendelkezik egy-egy szakvallalat egyedül, és ezért ilyen üzem megvalósításához alkalmi konzorciumok alakulnak, ahol az egyes tagok együttes tudása formájában fog a komplex know how jelentkezni.

Egy másik tipikus példaként megemlíthetnénk a 3.?. Goodrich c/a Wohlgemuth hires peresetet /22/, amelyből azt tűnt ki, hogy a B.P. Goodrich cégnek ürruhák gyártásával kapcsolatban oly know how-ja volt, hogy perrel akarta megakadályozni az ürruhagyartasi részlege vezetőjének egy versenyvállalat hasonló részlegében való elhelyezkedését. A per részleteiből kiderült, hogy a szóbanforgó know how nem a teljes gyártási folyamatra

59