Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)
IV. A know how fajtái
Mindezeket összefoglalva Ladas megállapítja, hogy a know how alapvetően szabadalmaztatható, vagy szabadalmazott találmányok kiegészítője, de lehet még különböző oly műszaki megoldás Í3, amely úgy hat közre egy folyamatban, hogy ezáltal annak alkalmazója a versenytárs felett előnyökhöz jut. Ladas tehát elsősorban a szabadalmakhoz kapcsolódó know how-t helyezi előtérbe. Ladas-sal ellentétes nézetet képvisel többek között a jelen tanulmány szerzője is /3/» /3a/, /8/./20/ /21/. Szerinte "a know how az élő gyakorlat" /3/,ezért "általában többet ér, mint az a kizárólagossági jog, amelyet a szabadalom biztosit" /20/, különösen pedig, "mint az olyan szabadalom által biztosított puszta kizárólagossági jog, amely mögött: nem áll kellő mélységű gyakorlati eredmény" /3/. Ugyancsak ezt a nézetet támasztják alá azok a megállapitások /7/» melyek szerint a nemzetközi gazdasági versenyben a know how már önmagában is különleges helyzetbe helyezi annak ismerőjét, a szabadalom ezt legföljebb azzal tetézi, hegy e különleges helyzetnek /"Sonderstellung"/ gyakran meg abszolút jelleget is ad. Azéirt csupán gyakran és nem mindig, mert néha az abszolút jelleget sokkal inkább az biztositja, ha a műszaki megoldás nem kerül nyilvánosságra, tehát nem lesz szabadalmaztatva. Az elmondottakból mindenesetre következik, hogy a know how jelentkezhet egyfelől önállóan, másfelől "a lajtromozható, vagy lajstromozott szellemi alkotásokkal kombinálva azok részeként, vagy kiegészítőjeként is. így pl. lehet a szabadalmakhoz kapcsolódó, de abban le nem irt részletmegoldás, vagy szabadalmaztatható, de mégsem szabadalmazott műszaki megoldás, végül nem szabadalmaztatható találmány /pl. a törvény az adott megoldás szabadalmaztathatóságát kizárja, vagy pedig nincsen találmányi jellege, vagy találmányi színvonala/, be nem jelentett használati minta, vagy oly használati minta, amely nem oltalmazható /pl. mert működési jellemzői vannak/, stb." /3/. Ezen idézetből is látható, hogy a szóbanforgó know how néha szabadalomképes lenne, de az szabadalmaztatásra nem kerül, vagy találmányt képez, de a vonatkozó ország szabadalmi törvényei értelmében mégsem szabadalmaztatható. Ebből következik, hogy a know how önálló, vagy pl. szabadalmakhoz kapcsolódó volta gyakran a műszaki alkotással rendelkező fél akaratától is függ /pl. nem jelenti be, mert célszerűbbnek tartja titokban tartani/, 111. a szabadalmi törvények helyi adottságaitól. Az 53
