Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)

I. A gazdasági élet elemzése különös tekintettel a szabadalmak és az ipari know how jelentőségének jelenlegi irányzataira

l9ge pozitiv, A rendelkezésre álló adatok szérint ugyanis kismértékű aktívummal rendelkezett még a oO-as évsk elején Anglia /10/, d9 olyan nagy ipari országok, nint Tranciaország, az l\BzK és Japán licenciameriege negativ /10/, /Iá/.

A világ évi világlicenciaforgalma egyébként I965- ben elérte volna a 2 milliárd 0-t /Iá/, aminek kb. fele az U3A-ra ssett volna a fentebb említett adatok szerint. Ehhez az adathoz annyit lehet még hozzáfűzni, hogy az feltehetőleg közel sem teljes, minthogy valószinüleg nem foglalja magában a konszernek közötti licenciacsere adatait /erre vonatkozólag ugyanis nincsenek megbizható információk/ /Iá/, továbbá azokat a burkolt licenciadijakat, amelyek berendezések árában foglaltatnak benne és igy külön nem jelentkeznek /8/, Csupán a teljesség kedvéért emlitjük még meg, hogv egyes kis lakossága országok, amelyeknek ipara, tll. kutatása specializált /Svájc, Hollandia, Svédország/ licenciaegyenlege elég tekintélyes mértékben pozitiv /Iá/.

b/ A licenciákeraskedelem növekedésének okai

Az előzőekben vázolt növekedés okait kutatva elöljáróban annyit kell megjegyeznünk, hogy e növekedés bonyolult tényezőkből tevődik össze. Az egyik ok kétségtelenül az uj műszaki megoldások elavulásának veszélye, tehát hogy a kidolgozás költségeit gyorsan kell amortizálni /7/» ill* az, amit összefoglalóan Knotrik úgy fogalmaz meg, hogy "a világkoreakadelemben csak úgy lehet a szabadadoa adta monopólium lehetőségeit kihasználni, ha a "kizárólagos"-sagbar minél tőében részesülnek és adóznak a használati jogért" /5/.

Valószínű az is, hogy a licenciakeres^edelea világméretű növekedésének egyik lényeges tényezője a pozitív licenciaegyanleggel rendelkező és a licenciadíjbevételek mintegy 50%-át magáénak mondható USA különleges helyzete /&/. Nem szabad ugyanis szem elöl teveszteni, hogy az USA termékexportja a teljes termeléséhez képest igen csekély mértékű, viszont igen nagy mértékben növeli szellemi exportját. USA-beli becslések szerint 1958-ban az USA exportja 17,5 milliárd 3-t tett ki, ugyanakkor az egész világon USA licenciák alapján gyártott termékek összege 4-5 milliárd 3-ra rúgott /9/• Ennek oka részben az USA áruk hazai előállításának viszonylag magas költségei az ottani magas munkabérek miatt, ami egyéb tényezőkkel együttesen /pl. költséges fuvar, az USA 0-nak a nyugati tőkés de-33