Gazda István: Az ipari know how - OMKDK Műszaki fejlődési áttekintések 3. (Budapest, 1969)
I. A gazdasági élet elemzése különös tekintettel a szabadalmak és az ipari know how jelentőségének jelenlegi irányzataira
kezdték csak forradalmasítani az emberiség életét, a szabadalom intézménye sokkal régebbre, a XVII. század elejére nyúlik vissza. Angliában ugyanis 1623-ban a ’’Statute of Monopolies" törvénnyel az "első és igazi feltaláló" jogot kapott arra, hogy találmányát saját maga gyárthassa, vagy használhassa. E törvény tehát az uj termékek, vagy készítmények feltalálásáért adott előjogokat és ezen előjogokon, valamint az adómányiéveleken kivül minden egyéb monopóliumot /kizárólagossági jogot/ érvénytelennek minősített. Szabadalmi törvények Anglián kivül csak sokkal később léptek életbe, a XVIII. század végefelé, éspedig az USA-ban 1790-ben, Franciaországban 1791-ben, majd jóval később az egyes német fejedelemségekben és a többi országban. Egyes találmányokat azonban Európa országaiban már az említett szabadalmi törvények előtt is jutalmaztak az uralkodók, igy Franciaországban már 1762-től kezdve jutalmazta adománylevelekkel a király belátása szerint a feltalálókat, és Ausztriában, valamint ezzel együtt Magyarországon is egy 1822-ből származó udvari kancellári rendelet tekinthető a szabadalmi jog kialakulása első lépésének, /x/ A szabadalom tulajdonosa ezen törvények szerint meghatározott ideig kizárólagossági jogokat élvez, ennek fejében viszont a fejlődő tőkés társadalom megkívánta a feltalálótól, hogy találmányát hozza nyilvánosságra, hogy ezáltal a kizárólagossági jog megszűnte után az mindenki számara hozzáférhetővé váljék. A szabadalom tehát "afféle szerződés a feltaláló és a társadalom között. A feltaláló felfedi találmányának titkát a társadalom előtt, a társadalom pedig vállaljp, hogy a találmány felhasználásának monopóliumát 12-20 évre biztosítja a feltalálónak, vagy megbízottjának" /2A A társadalom ezzel kivánta elérni azt, hogy a jelentősebb "titkok" /vagyis a know how egy része/ meghatározott időtartamú kizárólagossági jog biztosítása árán ugyan, de közkinccsé váljanak és ezzel hozzájáruljanak a műszaki ismeretek bővüléséhez és ennek révén az ipari fejlődés ütemének növekedéséhez. Ezt a XA magyar szabadalmi jog kialakulásara vonatkozólag egyébként részletesen Id. dr. Lengyel B.: A szabadalom és iparfejlesztő jelentősége, Bp. 1942. p. 3-5. 14