Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
IV. Szerkesztő
alperest, hogy az általa megjelölt napilapokban és havilapokban, illetve folyóiratokban az általa megszövegezett nyilatkozatot tegye közzé. A bíróság e felperesi kérelemnek a már felhívott Szjt. 52.§ (1) bekezdés c.) pontjának rendelkezése alapján adott túlnyomó részt helyt, amely szerint a szerző jogainak megsértése esetén követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal, vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt és szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak. A bíróság a felperes kérelme közül mellőzte a napilapokban történő közzétételt. Az Szjt. 13.§ (3) bekezdésének rendelkezései szerint a szerzőt a mű felhasználása ellenében díjazás illeti meg. A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le. A felperes a felhasználás ellenében 40.000,- Ft díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Más perben is tett előadása szerint az egyszeri felhasználás esetén 20.000.- Ft díjat kötött ki, míg a többszöri felhasználás esetében 40.000,- Ft díjat igényelt a felhasználótól. Figyelemmel arra, hogy a perbeli esetben a név- és címlista többszöri felhasználása nem bizonyított, a bíróság az egyszeri felhasználás fejében kikötött díj, azaz 20.000,- Ft megfizetésére kötelezte az alperest, a Ptk. 301.§ (1) bekezdése szerint járó késedelmi kamatokkal együtt. A Szjt. 53.§ (2) bekezdésének rendelkezése szerint, ha a jogsértés a felhasználónak felróható, a szerzőt megilleti a díjon és kártérítésen felül a szerzői díjnak megfelelő összeget bírságként is meg kell ítélni. A Bíróság úgy ítélte, hogy az alperes jogosulatlan felhasználása az alperesnek felróható, hiszen a szerző kifejezett kikötése ellenére sem kérte a szerző hozzájárulását, amiért az idézett szabály rendelkezései szerint a szerzői díjnak megfelelő összegű bírság megfizetésére is kötelezte az alperest a Vhr. 37.§ (1) bekezdésben írt rendelkezésnek megfelelően a Nemzeti Kulturális Alaphoz való befizetésével. A felperes kereseti kérelmei között a mű szerzői jogi védettségének kimondását is kérte a bíróság által. Ezzel kapcsolatosan a Bíróság megiegyzi, hogy a kereseti kérelemnek helyt adó ítéleti rendelkezéseiből önmagában következik az, hogy a bíróság a felperes által összeállított cím- és névjegyzéket - a szakértői vélemény megállapításaira alapozva - önálló szerzői műnek tekintette. 84
