Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
III. A közös mű
Az ítéleti tényállás szerint a peres felek 1986-ban az SK zenekar tagjai voltak. 1986. augusztusában Pécsett bemutatták a Requiem című zenés, táncos darabot, amelynek zeneszámait az SK zenekar játszotta, a zeneszámok az SK zenekar számai voltak. A darabban élő előadásban elhangzott az Elszáll a szó című dal is. A dalt még egy ízben együtt játszotta a zenekar. Ezt követően a későbbiekben az alperes a dalt más zenekar előadásában is előadta, az magnókazettán és lemezfelvételen is megjelent, az Angyalbőrben c. televíziósorozatban is elhangzott. Az alperes a dalra nézve 1989-ben műbejelentést tett a Szerzői Jogvédő Hivatal felé, a bejelentésen zeneszerzőként és szövegíróként magát tüntette fel. A felperes az alperes eredménytelen felszólítása után keresettel fordult a Bírósághoz és annak megállapítását kérte, hogy az Elszáll a szó című szerzemény zenéjét ő komponálta, amely alapján a mű felhasználása után az alperes részére kifizetett jogdíj 1/2 részére is igényt tartott azzal, hogy a szerzői jog őket egyenlő arányban illeti meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte és arra hivatkozott, hogy az Elszáll a szó című dal egyedül az ő szerzeménye. A Bíróság a peres felek indítványára tanúkat hallgatott meg és szakértői véleményt szerzett be. Az alperes által meghallgatni kért tanúk egymásnak és részben az alperes előadásának is ellentmondó vallomást tettek. A felperes által meghallgatni kért tanúk, akik a felperes zenei munkásságát ismerik, egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az Elszáll a szó című dal alapharmóniája egyértelműen arra utal, hogy a felperes szerzeménye ez a dal, miután a felperes stílusjegyei ismerhetők fel azon. A Bíróság szakértői véleményt szerzett be annak megállapítására, hogy az Elszáll a szó című dal zenéjét - annak alapharmóniáját és a dal stílusát tekintve - a felperes szerezhette-e vagy pedig az az alperes szerzeménye, figyelemmel a dal keletkezése körüli időben létrejött szerzeményeikre. /\ Szakértő Testület megállapítása szerint, az Elszáll a szó című dal zenéjét igen nagy valószínűséggel a felperes szerezte, erre utal a dal stílusa, a dal harmómavilága, amely szerint a dalt zongorázni tudó, abban a hangszerben gondolkodó muzsikus komponálta. A szakértő testület utalt arra, hogy a peradatok szerint az alperes a kérdéses időben nem játszott semmilyen hangszeren, elsősorban mint énekes szerepelt, és nem volt különösebb zenei képzettsége sem. Ezzel szemben a felperes már akkor középfokú zenei végzettséggel rendelkezett. A Szakértő Testület azt is megjegyezte, hogy tapasztalat szerint az ilyen dalok keletkezése egy-egy zenekarban bizonyos "műhelymunka" eredménye. Az adott időszakban azonban a zenekarban 70
