Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
I. Oltalom alatt álló mű
A perben beszerzett Szerzői Jogi Szakértő Testület állásfoglalása értelmében a Betéti Társaság kültagja a megbízási szerződések keretében elkészített fényképei, prospektusai a művészeti fénykép fogalmi körébe tartoznak. Mindezek alapján a Bíróság a rendelkező részben írtak szerint határozott. A megyei bíróság helybenhagyta a városi bíróság ítéletét. Az ítélet ellen az alperes fellebbezett a városi bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének elutasítását kérte. Ismételten hivatkozott a Munkaügyi Minisztérium állásfoglalására, amely szerint ... "Nem vitatható, hogy a betéti társaság és a közkereseti társaság munkaviszony keretében munkavállalókat foglalkoztathat. Ezek azonban nem lehetnek egyidejűleg a társaság saját tagjai...". A megyei bíróság az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy az alperesi fellebbezés nem helytálló. A pernek nem tárgya a betéti társaságnak a kültagjával kötött munkaszerződése. A per tárgya kizárólag a betéti társaságnak a kültaggal - már a munkaszerződés előtt - 1992. február 5. és 1992. március 4. napján kötött megbízási szerződése. Ezekre a megbízási szerződésekre nem a munkajogi szabályokat, hanem a Ptk-nak a megbízásra vonatkozó 474.§-át és ezt követő paragrafusait kell alkalmazni. A megyei bíróság osztja az elsőfokú bíróság álláspontját, amely szerint a kültag személyes közreműködésébe nem tartozó egyéb tevékenységre a társasággal megbízási szerződést köthet. Ezen megbízási jogviszony alapján járó díjazás társadalombiztosításra kötelezett, figyelemmel azonban a Szerzői Jogi Szakértő Testület állásfoglalására, miután a más szerzői jogvédelem alá tartozik, így a szerzői díj nem képez járulék alapot. Felülvizsgálati eljárás keretében a Legfelsőbb Bíróság a Nógrád Megyei Bíróság ítéletét hatályban fenntartotta. Az indoklás megállapítja, hogy a Bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet meghozatala előtt minden olyan bizonyítást lefolytatott, amelynek az ügy érdemi elbírálása szempontjából jelentősége lehet. Az így rendelkezésre álló bizonyítási anyag egészének okszerű, részleteiben is indokolt helyes mérlegelésével állapította meg a tényállást, az azon alapuló jogi döntése pedig az érvényesített igény tekintetében érdemben jogszerű volt. 37
