Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
XII. Büntető
A vitatott tényállásokban a szerzők személyhez fűződő jogait túlnyomórészt tiszteletben tartották. Nevüket szerzőként feltüntették, szerzői minőségüket nem vonták kétségbe, művüket nem változtatták meg (Szjt. 9-10.§). Vitatott azonban a felhasználás jogossága. A törvény szerint "a mű bármilyen felhasználásához" a szerző hozzájárulása szükséges. Maga a "hozzájárulás" a szerzőnek személyhez fűződő és vagyoni értékű joga is egyben, a hozzájárulás nélküli felhasználás tehát egyidejűleg személyiségi és vagyoni jogát is sérti. A felhasználási engedély megadása tipikusan valamely nevesített vagy nem nevesített felhasználási szerződésben történik. A felhasználási szerződések közös jellemzői:- egyoldalú kogencia a szerzők javára: a törvényes előírásoktól csak a szerzők érdekeinek fokozottabb védelme céljából szabad eltérni;- kétség esetén általában azt kell vélelmezni, hogy a felhasználási engedély nem kizárólagos;- a felhasználási jogosultság tipikusan személyhez kötött, tovább adni csak jogszabályi felhatalmazás vagy a szerző kifejezett engedélye alapján lehetséges;- a felhasználási jogosultság tipikusan nem "korlátlan", vannak határai (időben, területileg, példányszámban, a felhasználás módjában, fajtájában stb.), melyeket a törvényi előírások vagy a szerzők jelölnek ki;- a felhasználási szerződések vitatott kérdéseiben - amennyiben a szerzői jog nem ad választ - a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók (így pl. hogy a joglemondást tilos kiterjesztően értelmezni [207.§ (2) bek.]); jogot csak jogosulttól lehet szerezni és csak olyan terjedelemben, amellyel az rendelkezett, vagyis jogosultságot az azt terhelő (ellentételező) kötelezettség nélkül általában tilos átruházni; a feleknek egymással szemben jóhiszeműen, tisztességesen és együttműködve kell eljárni stb.). Az elmondottak alapján megállapítható, hogy szerzői jogsértést követ el az a felhasználó, aki- személyhez kötött jogosultságát másra átruházza;- jogosultsága határait túllépi (Szjt. Vhr. 7.§) azzal, hogy a művet a kikötött időn túl is felhasználja, a meghatározott példányszámon túl is előállítja, a szerző műveiből önkényes válogatást állít össze stb.;- felhasználásra egyáltalán nem jogosult személytől "szerzett" joga alapján jár el;- átadásra nem jogosult felhasználótól "szerez" jogot, vagy- a felhasználási jogot a szerző jogait egyébként sértő módon veszi át vagy gyakorolja; illetőleg- szerzői jogdijat nem fizet. 214
