Lenkovics Barnabás - Székely László (szerk.): A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek gyűjteménye 3. 1990-1996 (Budapest, 1998)
IX. Rokonjogok
MM. r. (Szjt. V.) 8.§-a alapján a felperes a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó engedélyét nem írásban, és nem alapos ok feltüntetésével tiltotta meg, így az alperes önmagában a képek nyilvánosságra hozatalával szerzői jogsértést nem követett el. Nem sértette meg a szerző jogait az alperes azáltal sem, hogy a közléshez indokolt mértékben a képeket megvágta, illetve a nyomdatechnikájának megfelelő színvonalon közölte azokat lapjában. Az 1993. április 24-én közzétett fénykép azonban a felperes mint szerző nevét nem tüntette fel, ez az Szjt. 9.§-ának (1) bekezdése alapján sértette a felperes szerzői jogait, ezért a jogsértés az Szjt. 52.§-ának (1) bekezdése alapján megállapította, és a b) pont alapján az alperest a további jogsértéstől eltiltotta. Az Szjt. 13.§-ának (1) és (3) bekezdése alapján a felhasználás ellenében az alperes által elismert, képenként 200 forint szerzői jogdíj megfizetésére is kötelezte az alperest. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását és az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Álláspontja szerint a Ptk. 218.§-ának (3) bekezdése alapján jogosult volt a szóban megkötött szerződés felmondására, így a további nyilvánosságra hozatal megtiltása jogszerű volt. Állította, hogy a képek megvágásához előzetesen nem adott engedélyt, így alapos okkal tagadta meg a további felhasználást. Arra hivatkozott, hogy a jogellenes magatartással összefüggésben a képek megsemmisülése, illetve megrongálása miatt, továbbá a róla kialakult kedvezőtlen értékítélet alapján vagyoni és nem vagyoni kártérítéssel is tartozik az alperes. Az alperes a elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A fellebbezés részben az alábbiak szerint alapos. Az elsőfokú bíróság a felperes által közlésre átadott képeket az Szjt. V. lkának (1) bekezdése alkalmazásával művészi fényképeknek tekintette és ez alapján állapította meg, hogy a felperes, mint szerző igényelhet jogvédelmet. Ezzel szemben a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleménye alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes által átadott, az alperes által közölt fotók művészi fényképeknek nem minősülnek. Az alperes által közzétett első 7 db fénykép azonban közli a felperes nevét és a lapszámokból megállapítható a nyilvánosságra hozatal éve, így azok az Szjt. 51.§-ának (1) bekezdése alapján szerzői jogi védelem alá eső fényképeknek minősülnek. Egyetért a Legfelsőbb Bíróság azzal, hogy az alperes mind a 8 fotó tekintetében az Szjt. 8.§-a (1) bekezdése alapján a felperes hozzájárulásának megfelelően jogosult volt a képeket nyilvánosságra hozni, így ezzel önmagában jogsértést nem követett el. Az Szjt. 3.§-a alapján azokban a kérdésekben lehet alkalmazni a Ptk. rendelkezéseit, amelyeket ez a törvény nem szabályoz. Miután az Szjt. V. 8.§-a úgy rendelkezik, hogy a 181
